Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 4. szám - Martos Gábor: Baj van. Nincs baj

ben-másikukban már most kifejezetten ott van egy-egy jelentős tehetség, ígérete is. Ráadásul ezek között a szerzők között többféle „külső” (antológiák, lapok, irányzatok, egymásról írott tanulmányok stb.) és „belső” (azonos vagy erősen hasonló világlátás, érzésvilág, formanyelv, nyelvhasználat stb.) „kapcsolódási pontok” mutathatók ki, amelyek legalábbis felvethetik a kérdést: vajon nem egy újabb (számszerint az ötödik) erdélyi magyar, irodalmi („Forrás”-)generáció alakulgatásának, formálódásának vagyunk-e tanúi ezekben az években (és kötetekben)?

És ez a kérdés - túl a (Forrás-)generációs hagyományokon - már csak azért sem elhanyagolható, hiszen az elmúlt néhány év „zűrzavaros” kiadásai után, mint láttuk, - bár új kezekbe kerülve, de - továbbra is sorozatban, sőt egyenesen továbbra is a Forrás-sorozatban fognak megjelenni az arra érdemes fiatal romániai magyar szerzők (vagyis a jövőben is lesz mód a régi „módszer” szerint „rendet” tartani az erdélyi magyar irodalom szerzői között). És hogy az a bizonyos, a bevezetőben említett „rend” teljesen helyreálljon (illetve hogy a „skatulyázó” irodalomtörténészek kategóriái között se maradjon „lyuk”), a sorozat új gazdája, a Mentor kiadói tanácsa (egészen pontosan Gálfalvi György) az első saját kiadású Forrás-kötetük hivatalos bemutatásakor bejelentette, hogy a maguk részéről ők az elmúlt egy-két évben nem a Forrássorozatban indult (ám arra mégis „érdemes”) elsőkötetes szerzőket - a sorozat új gazdáinak a jogán - a jövőben tiszteletbeli Forrás-szerzőnek tekintik.

Úgyhogy - mindent egybevetve, alighanem - nincs is olyan nagy baj a fiatal erdélyi magyar irodalomban.

(1995/96)

391