Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 4. szám - Kiss Ferenc: Napló
egy fontos szervét megbénítják. Csoóri nem vette volna rósz néven, ha a politika egy tömör kommünikében elhatárolja magát. - Tudom, hogy a szomszédok az ilyen szereposztást nem tudják elképzelni, de hozzá kellene szokniok. O: Duray ügyében is közbenjárt a politika. Újabban is. Husák azt mondta: ha D. cseh vagy szlovák volna, rég börtönben lenne. Én: Csau fordítva csinálja. (Ismét Csoóri) Ő: Adjon be kérvényt Köpeczinek a törlesztés felfüggesztése végett. (Elmesélte a Mészöly ügyet is hosszan. A Tiszatájról zajlott szegedi vitát, hogy ő megmondta Komócsinnak is, hogy Andrássyék mellőzése nem vétség, s hogy N. Gazsit mért nem engedték be.) O: Kitértünk a Magvetó'-ügyre. Túloztam, mikor „apanázsáról beszéltem. Életmű szerződéseket kötött Kardos. S bizony nagy összegekről van szó, de nem Hernádi vagy Gyurkó áll az élen, hanem Tandori, s bizony Csoóri is nagy összegeket kapott. Én: Mert épp most került sor a gyűjteményes kötetekre. Ő: Voltak kisebb szabálytalanságok. Pl. támogatásra szánt pénzből kapott? Elfelejtettem, hogy ki. Pedig az Úrószöv.-hez intézett Kardos-levél is ebben az összefüggésben került szóba. - Azt a benyomást keltette, hogy Kardost sem imádja. Gyurkót a színház ügyben is védte: nem igaz, hogy Győr elutasította őket, s amit én a Közgyűlésen mondtam - milliókat költött el s rossz színházat csinált - úgy is felfogható, mintha elsikkasztotta volna. Én: Nem, csak elprédálta. De még ezt se mondom, ha ő nem provokál a folyóirat-kérvényünk egy mondatának lejáratásával. O: A Bethlen-alapítványnak utána néz. - A Punk-vita s a folklór-vita, a Tavaszi fesztivál is sorra került: ,A Moldvától New York-ig” ez volt a baj. Itt a Vízöntő iránti éberség és hosszadalmas eljárás is. Ismerte az ügyet, Rátkai Feri megbeszélte vele, hozzá fordult, de nem lehetett beavatkozni. Az útlevelet azonban majd visszakaphatják. Este 10-kor jöttünk el. Hazahozott. A beszélgetés tónusa barátságos volt. Az arca nem sokat árult el, de azt nem titkolta, hogy legjobban a Sz. E. kampánya és a JAK izgatja. De izgalmának semmi jelét nem adta. Én: A vezető politikusok azt hiszik: a Mozgó Világ és olvasói épp úgy kezelhetők, mint a mi nemzedékünk időnként. Pedig a sok merész mű, melynek megjelentetésére büszke a politika, elvégezte a maga nagy munkáját a gondolkodásban. Ezt Ti észlelitek, akik közvetlenül álltok velünk szemben. 0: Ez így van. Én: Ezzel komolyabban kellene számolni. Út vissza csak csúnya lehetséges. 0: Hidd el, ez a politika nem akar magának bajokat, van elég. Én: Az írók se izgékonyságból nyugtalanok. Ezért kellene tisztultabb, nyu- godtabb helyzetben visszatérnünk a függőben maradt kérdésekre. Ebben maradtunk. Hogy ő mit gondol igazában s mit gondolok én, az egy másik feljegyzés tárgya lehetne. A társalgás barátságos volt, ő akadozva beszélt, én elég fesztelenül mondtam, amit ő valószűníleg tud, vagy tudhatna. Vigyáztunk, hogy ne sértsük egymást, ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Azt 338
