Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 3. szám - Petőcz András: A folyó partján; Pörögve hullsz; Zárójelvers op. 64.; Zárójelvers op. 65.; Zárójelvers op. 66.; Zárójelvers op. 67.; Zárójelvers op. 68. (versek)

Pörögve hullsz

Imre Flóra-variáció

Szóval elsősorban is a testről kellene beszélni: meg a testbeszédről, meg az egymást kiegészítő tényezők jelenlétéről kellene már néhány szót szólni, meg mindarról, ami ezekkel együtt dolgozni kezd, egy adott pillanatban, valamiképpen „magasabb” hőfokon, az idézőjelről most - Inkább ne szóljunk a testről, zűrös ügy, kellemetlenségek is fakadhatnak ebből, ne beszéljünk a testről, arról, hogyan simítod végig bőröddel a bőröm, ne, ne, ne beszéljünk a testről, figyelem, ahogy a magasba kapaszkodsz, igyekszel fel, egyre magasabbra, figyelem magam, ahogy kapaszkodom, nagy-nagy lélegzetvételek mindeközben, figyelem, ahogy kapaszkodom, és ahogy zuhanok lefelé, nem mint a kő, de hasonlatosan ahhoz: pörögve hullsz, pörögve hullok ki mindabból, ami volnék, ami lehettem volna: valaha is.