Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 11-12. szám - Cseke Péter: Amikor "minden Egész eltörött" - Jegyzetek Horváth István második pályaszakaszáról

azt a világképet, amelynek erőteljes költői indulását köszönhette - hanem megtagadnia. Ez is oka lett annak, hogy kifejező eszközei - minthogy a költészet modem formanyelvének elsajátítására sem fordít már gondot - egyre inkább elsatnyultak. Sem magával hozott erőtartalékait, sem Kolozsváron megszerzett költői vívmányait nem tudta már mozgósítani. Ez a periódus, amikor - Adyval szólva - „minden Egész eltörött”, és amiről művészi válságából kilábalva ő maga így ír egyik számvetés-versében: „Szétmaródtam az évek/Fogai közt,/ Amikor édes szabadság/ S keserű csalódások/ ízeit hordozta a terhes idő,/ S tenyerek szabott/ Ütemre verték/ Hazug vastapsok/ Kötött ritmusát...” (Vallomás, 1967) Akkor már tudja, hogy amit „a boldog hiszékenység” harsonázott, miszerint „árad a falu, árad és tavaszi fényben nyújtózkodik” - „nem nyújtózkodás volt”, hanem „vonaglás a történelem vasmarkában”.17

Mi vette át a helyét ez időben az első periódus értékteremtő távlatának? Előbb az írói egyéves, majd ötéves tervek programja. Horváth István hagyatékában több olyan feljegyzés, dokumentum fennmaradt, ami azt bizonyítja, hogy már 1948-tól az íróknak is tervszerűen kellett dolgozniuk. Asztalos István például 1948. május 18-án azt jelenti” a Román Munkáspárt „kolozsvári írók, művészek sejtjének”, hogy az év hátralevő részében a következő ,Irodalmi munkatervet” szeretné megvalósítani: 1) minden hónapban megír egy egyfelvonásost a falusi és a városi műkedvelők számára; 2) részt vesz - ugyancsak színdarabbal - a Magyar Népi Szövetség irodalmi pályázatán; 3) regénnyel jelentkezik a népköztársasági pályázaton; 4) minden két hétben cikket vagy novellát ad a lapoknak; 5) ellátogat a szálva-visói önkéntes vasútépítők közé, hogy kisregényben dolgozza fel ottani élményeit.18 Az Árad a falu versei is egyébként hasonló „ütemterv” alapján születtek - földrajzi értelemben is távol a magyarózdi mikrokozmosz világától: „a párt gondoskodása folytán” jórészt írói alkotóházban.

A következő év elején munkában levő kéziratairól és írói terveiről így nyilatkozik Horváth István:

„Első regényemet, melynek tárgya a falu helyzete a kiéleződő osztályharc közepette s ebben a harcban a Párt erejének és vezető szerepének a megmutatása, most fejezem be, kiküszöbölve a lektorok által megjelölt hiányosságokat.

Április hónapban nyomdakész állapotban átadok az Ifjúsági Kiadónak egy kötetecskére való - állattörténeteket tartalmazó - kéziratot.

Ebben az évben tervbe vettem egy ipari regény megírását. Anyaggyűjtés céljából több mint egy hetet az egeresi gipszgyárban töltöttem, és miután az első regényemet befejeztem, április hónapot egészen az üzemben szándékozom tölteni. Következő regényem témája egy munkásigazgató élete, aki ugyanannak a gyárnak lett az igazgatója, amelyben inasként kezdte a munkát.../.../

Mindezeken kívül időnként verseket is írok, s szándékomban van ebben az évben egy verseskötetnek az összeállítása is. De úgy érzem, még mindez a munkám is kevés dolgozó népünk igényéhez mérten és a Pártnak, kormányunknak a támogatásával szemben...”19

A szóban forgó első regény Törik a parlagot címen jelenik meg 1950-ben az RNK írószövetségének Irodalmi és Művészeti Kiadójánál. Az állattörté1129