Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 11-12. szám - Magyar József: "A remény és a halál 19 napja" (dokumentumfilm forgatókönyv)
karját, vagy ahol éppen találat érte. De olyat, hogy én attól megrettenjek, vagy megijedjek és meneküljek amerre látok, nem éreztem, soha nem éreztem.- És a többi fiatal gyerek?- Többi sem. Többi se. Egyetlen egy se ment el. PERÉDI LÁSZLÓ 13 évesen embert ölni, az se kutya ám! Hallottuk, hogy jön a harckocsi, és lőni kellett. És lőni kellett, mert, mert nem lehetett, nem lehetett nem lőni. De nagyon sok ablakból lőttek, de akinek úgy volt a fegyver a kezében, az tudja, hogy amikor az enyém csattant, és ha valaki akkor vágódik el, akkor az az enyém volt.- De te élted meg.- Borzalmas érzés. Egyszerűen borzalmas érzés anélkül, hogy láttam volna, hogy 18, 19 éves, vagy 20 éves, tehát szegről végről majdnem korombeli, azt se láttam, hogy ferde szeme van-e, vagy nincs ferde szeme. Csak valahogy előtte, mielőtt az ember meghúzta az elsütő billentyűt, addig a halott barátját látta a benzinkút mellett, a külön Corvin kis temetőjét látta, meg a platánfa alatt a sírokat látta. Aztán utána nem volt szégyen sírógörcsöt kapni. És aki már ezen a tűzkeresztségen átesett, az nem azt mondta, hogy rá se ránts, azért úgy pesti srácok elég pestiesen beszéltünk. Hanem volt bátorsága azt mondani, hogy öcsi, ezt ugyanígy csináltam én is végig. Hogy húzok, lövök, aztán sírok. Aztán még több halottat fogsz látni, aztán többet nem fogsz sírni, csak lőni. Az utcákon még dörögtek a fegyverek, de az ellenállás már gyengült. Túl sok volt a rom, túl sok a tank, a halott, és túl kevés volt a lőszer, és rohamosan fogyott az erő is. NÉMETH BÁLINT A Széna térre már akkor a Lövőház utcában a Fény utcáig jutottam el, a Mávaut garázs ahol van vagy volt, most a Zsiguli szerviz van, ott találkoztam Student Jenővel. És mondta, hogy, hogy meneküljünk Student Jenő futott volna át az úttesten, amikor egy lövést kapott, én odakúsztam hozzá, megfordítottam, már üveges volt a szeme. O ott hősi halált halt. PONGRÁTZGERGELY A Corvin köz be van mérve. És hajnalban kezdték a nehéztüzérséget bevetni, nem tudom honnan. Hát, megijedtem. A páncélosok ellen tudtunk harcolni, a gyalogság ellen tudtunk harcolni, de ha valahonnan Kispest, Pestlőrinc környékéről lőnek minket nehéztüzérséggel, az ellen, az ellen nem tudunk védekezni. Hát mondom, itt tokányt csinálnak belőlünk. Feladjuk a Corvint, elmegyünk valahova máshova, és onnan folytatjuk tovább a harcot. De volt egy társaság, akik elkezdtek szervezni. És odajöttek hozzám, és megmondták, hogy Bajusz, mi nem megyünk sehová. Megvárjuk a tüzérségi tűz végét, addig elbújunk valamelyik pincébe, fegyverek, tárak elkészítve, ahogy vége van a tűznek, jövünk ki. Aztán jöjjenek a ruszkik.- Hányán voltak?- Ötvenen, hatvanam Ottmaradtak. Az oroszok nem számítottak semmilyen ellenállásra. Azt hitték, hogy oda most bemegy a gyalogság, és minden1078
