Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Jánosy István: A János evangéliuma (esszé)

Mária találkozik Jézussal. E két epizódnak egyszerűsége, spontán életszerűsége csoda- és mitológianélkülisége mind azt sugallja, hogy ez a tudósítás áll a valóságban megtörtént eseményekhez a legközelebb, egyben a legarchaikusabb tudósítás Jézus feltámadásáról. Mindenben a legszerényebb. Itt még csak egy asszony szerepel, csoda, földrengés stb. nincs. Mindez abban az esetben érvényes, ha Jézus ugyanabban a testben jelent meg neki, amit pénteken a sírba fektettek, vagyis földi, fizikai testben. Ilyen értelemben hihetővé válik a következő, Hitetlen Tamás-jelenet is. És hihetővé válik Lukács írása is az emmaeusi tanítványokról. Mindezeket a jeleneteket tulajdoníthatjuk I. Jánosnak.

Viszont elképzelhető, hogy a 21. fejezetet már nem II. János, hanem annak tanítványai fogalmazták. Forrásuk lehetett Márk elveszett befejezése. Nevezetesen Márk szól először arról, hogy a tanítványok menjenek Galileába, majd ott találkoznak a feltámadt Jézussal. Az is valószínűsíti ezt, hogy éppen a Márk gyűjtötte össze evangéliumában Péter emlékezéseit (Papias szerint) és e jelenetben éppen Péter rehabilitációjáról van szó: „Legeltesd bárányaimat!” Az előtte játszódó halászási jelenetben is Péter a főszemély.