Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Jánosy István: A János evangéliuma (esszé)
Jézus az Atya fia, aki az Atyával egylényegű, örök Isten, azért küldetett a Földre, hogy itt betöltse az Atya akaratát: üdvösség-tervét. Ez a terv az Atyától eleve elrendeltetett, az is, hogy Jézusnak mit kell tennie és mondania óráról órára, percről percre. Ezért mondta többször, hogy „még nem jött el az én órám”. És: „Az én Atyám mindezideig munkálkodik, én is munkálkodom.”. És természetesen: nappal, amíg világosság van, mert Jézus lényege: a fény, a világosság. Ezek II. János kedvenc gondolatai. Viszont a Mártával találkozás és Márta fájdalmas felkiáltása: „Ha itt lettél volna, nem halt volna meg! De most is tudom, hogy, ha valamit kérsz az Istentől, ő megadja néked” - ez már a régi szöveg. De már ez a mondat: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki bennem hiszen, ha meghal, is él. És valaki él és hiszen énbennem, soha meg nem hal!” - ez már tipikus II. János-gondolat. Innen, a 27. verstől egészen a 38. versig teljes egészében régi a szöveg egészen addig, hogy: „Uram, már szagos, mert negyednapi” - ez vaskos túlzás, hogy a „csoda” annál hatásosabb legyen — ez már II. János toldaléka, valamint Jézus fohászkodása is:,Atyám hálákat adok neked, hogy engem meghallgattál. Én pedig tudtam, hogy te mindenkor meghallgatsz engemet, de a körülálló népért mondám ezt, hogy higgyék, hogy én tőled bocsáttattam.” - vagyis Jézusnak nem kell semmit sem kérnie az Atyától, mert egylényegű lévén vele, az úgyis teljesíti. Hát ez nem egészen így van. Jézus sokszor elvonult, sok időt töltött el imádkozással és nagyon is kért sokmindent az Atyától, sőt vérrel verítékezve is kért: .Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár, mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te”. Különben a János evangéliumában ez az ima nem is található. Ezután az evangéliumban azt olvashatjuk, hogy a szadduceus főpapok e döbbenetes csoda hatására határozták el, hogy végeznek Jézussal. Márk szerint viszont a kupeceknek a templomból kiűzése nyomán döntöttek így. János evangéliuma szerint a főemberek ettől félnek: „Ez az ember sok jeleket tészen. Ha ekképpen hagyjuk ötét, mindnyájan hisznek neki, és eljönnek a rómaiak és eltörlik mind e mi helyünket, mind a népet”. És ekkor mondta ki Kajafás, a főpap: „Jobb nekünk, hogy egy ember meghaljon a népért és az egész nép el ne vesszen.” Mindez igaz lehet, ahogy azt Jézus pőrének alakulása is tanúsítja. AZ UTOLSÓ VACSORA Jézus passiójának története a 13. fejezetben az Úrvacsorával kezdődik, majd a teljesen II. Jánostól származó búcsúbeszéd-sorozat után a 18. fejezetben folytatódik. Feltűnő, ha Márk passiótörténetével összehasonlítjuk, hogy II. János éppen a passió legkiemelkedőbb mozzanatait hagyja el: az Úrvacsora sze- reztetési igéit, a halálfélelemben vergődő Jézus imáját a Getsemáné kertben: .Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár, mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te!” Továbbá a főpap kérdésére: „Te vagy-é a Magasságos fia?” Jézus válaszát: „Én vagyok, és meglátjátok az embernek fiát ülni a Hatalmas jobbján, és eljönni az Égnek felhőivel”. És a keresztrefeszített Jézus Márktól közölt egyetlen felkiáltását: „Én Istenem, Én Istenem, miért hagytál el engem?!” - ugyanakkor meg közöl egész jelentéktelen mozzanato810
