Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Kemény Katalin: Sztélé nagyanyámnak

hát ezt hagyta rám, a lábam elé guruló gombolyagot, annak öt szálból sodrott fonalát, hogy széjjel bontsam, hogy az öt szálat ismét egyetlen szállá sodoijam, az öt szálból sodort egyetlen fonal bogait kifejtve, pókháló kötéseit megnyitva derítsem fel neveinek pecsétjét, majd lezárjam, óvatosan és szilárdan, mert a pecsét feltörése a kísértő, a tiltott cselekedet, mert a pecsétről olvasható

a név, az, ami maga a pecsét----de mögötte? ki van mögötte? a feltörött

p

ecsét mögül eltűnik az, akinek árnya a név, feltörjük, és semmi voltának súlya alatt leroskadunk, és mi, a pecsét feltörői nevünket vesztve válunk valóvá, önmagunk semmiségévé.