Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 5-6. szám - Beke György: Tóth Lajos alapításai (esszé)

ja lett a Kárpát-medence magyar kisebbségei számára. Nem polgármesterként jött, hanem közéleti emberként, önkéntes feladatvállalásból. Miként ezt tette, mindig odaállt a legsürgősebb munkát végzők közé egész életében, a galántai középiskola diákjaként, földrajz-történelem szakos tanár­jelöltként Pozsonyban, színielőadások, közművelődés szervezőjeként Vág- sellyén. 2Jb - Most nem Nyugatról tartok Keletnek, mint 1977-ben, hanem Délről Északnyugatnak, a Komáromnál átkelő országúton. A Duna után végtelen síkság. Ha nem lenne sűrű téli köd, talán nagyon messzire ellátnék. Még tá­volabb is, mint a dévényi tetőről. így csak odaképzelhetem a tájba Érsekúj­várt, Dunaszerdahelyet, Lévát, Szencet vagy akár Nagyszombatot. Bármit ide varázsolhatnék, mert az orrunkig is alig látunk. Miért vonzhatta Árpád ma­gyarjait ez a táj, Mátyusfóld, a Csallóköz, hogy más vidékek előtt éppen itt telepedtek meg? Bármennyire gazdag termést ad itt a föld, árván védtelen vidék, kitéve hadak járásának, idők pusztításának. Nem okosabbak voltak-e a szlovákok vagy a románok, akik a hegyek oltalmában vészelték át a törté­nelmet? Bíztak a ködben, ami mindent eltakar? Én sarkamban éreztem végig a lopakodó bizonytalanságot. Kisebbségi lélekkel érzékenyebb vagyok az apró jelekre, mint a maguk biztonságérzetét magukkal hordozó anyaországiak. Ko­máromban magyar cégtáblák is... Nagysurány táján a helységeket sem jelzi magyar felirat... Pereden a parókia bejárata fölött 1849-ben kilőtt ágyúgolyó... (Aromán cenzúra törlése 1977-ben: „Betérünk egyik állami birtok művelődési otthonába. Nehéz tekintetű fér­fiak ülik körül a televíziót. Budapestet nézik. Itt ugyanúgy lehet fogni, mint a Tiszántúlon, egészen Váradig. Szívesen eljárok a Sebes-Körös partjára, Nagyváradra, hogy két-három napig élvezzem a Magyar Televízió vendégsze­retetét. Civódom is magamban, némán, pesti barátaimmal, hogy miért pocs­kondiázzák annyira a tévéműsorokat. Nekünk semmi sem lenne rossz, ha mondjuk Kolozsváron is láthatnám e műsorokat.- Miért, nálatok nem szabad fogni? - kérdezi Keszeli Feri.- Magánházaknál igen. Művelődési otthonban vagy szállodákban vigyáz­nak az erkölcseinkre. Biztonság okából valamit ki is szerelnek a készülékek­ből, hogy ne eshessünk kísértésbe. Újabban már a magánházaknál is. Hol itt, hol ott szereltetik le az antennákat a háztetőkről. Nagyon kényesek lettek a városképre.”) Ha nem siettet annyira a köd, Komáromban felkeresem Sebők Zoltán dok­tor urat, pozsonyi vendéglátómat. Jó néhány orvosi tanulmány szerzője, nem­zetközileg megbecsült szakember. Akkor is voltak már dolgozatai, mikor kivitt volt Dévénybe, de ezeket nem emlegette. A közélet tartotta izzásban a lelkét, mint mindig. Most 48 esztendős. Komáromban élő orvosként részese az utóbbi évek átalakulásainak. Alapító tagja az Együttélés Politikai Mozgalomnak, ő dolgozta ki ennek egészségügyi programját. Fontos tisztségeket viselt. Hang­ját hallatta minden döntő kérdésben, még a világpolitikában is. Egy 1991-es nyilatkozata: Beszélgetés Sebők Zoltánnal a litvániai eseményekről. Vagy ez több is napi világpolitikánál? A kisebbségi sors drámai fordulópontja Európa keleti felében: a litván idő. 530

Next

/
Thumbnails
Contents