Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 5-6. szám - Ágh István: Utazás magyar keretben (próza)

Kiss Ferenc Naplója elé

Az Életünk jelen számában kezdjük el közzétenni Kiss Ferenc, a jeles irodalom- történész, esztéta, kritikus naplójegyzeteit. Nem közlésre szánt szöveg ez, ahogy a legelső bejegyzésekből már kiviláglik, inkább emlékeztető, olvasónapló, fontos, vagy annak gondolt tények, események lejegyzése. Sőt, méginkább egy sajátos szellemi éberség, készenlét dokumentuma ez a karcsú kötetnyi anyag, hiszen a feljegyzések legtöbbje inkább reagáló jellegű. A hatvanas évek közepétől-végétől egészen a nyolcvanas évek derekáig terjedő időszak irodalmi, művészeti és kultúrpolitikai tendenciáinak, nemegyszer harcainak tükre ez a kötet egy markáns szellemi irányzat reprezentánsának tudatán átszűrve.

Az Illyés Gyula - Nagy László - Csoóri Sándor - Sánta Ferenc és mások neveivel jellemezhető népi-nemzeti irányzat gondolkodásmódjáról, viszonyulásairól, napi küzdelmeiről, vélt, vagy valóságosgyőzelmeiről-vereségeiről szólnak ezek a hol kurta, hol esszészerűen meglóduló feljegyzések.

Ezért e naplójegyzetek sokkal fontosabbak,jelentőségteljesebbek, mintha-más pályatársaihoz hasonlóan - Kiss Ferenc is „szabályos” naplót írt volna. Persze az esetlegességnek így tág teret engedett, de hiányzik a „szűrés” utólagos manipulációja is! A pillanat szellemi fűtöttsége csapódik le ezekben a feljegyzésekben magzatvizesen, ezért abszolút hitelesen, mert meg sem fordult a lejegyző fejében, hogy mást, netán másként írjon, mint ahogy érezte, gondolta. Lehet, ha szerencsésebb sorsú, s tragikus betegsége meg nem gátolja ebben, hogy e „nyersanyagból”igényesebben megformálva fontos kor-és eszmetörténeti művet írt volna. Lehet, hogy ha kiegészülhetett volna e napló a rendszerváltást előző-és követő szellemi-társadalmi forrongás tény- és élmény any agával, monumentális dokumentarista művé transzformálódik. Ki tudja?! Ezen - sajnos - elveszett lehetőségek helyett azonban bőven kárpótol minket, olvasókat ez a töredék is - mely egy kikezdhetetlen erkölcsi magatartást, a magyarság örök értékei iránti felelős szellemi elköteleződést, s egy szeretni való, tiszta emberi személyiséget mutat fel nekünk.

De ennél nem kevésbé fontos, hogy feltárja ez az írás a történelmi félmúlt valódi szerkezetét, valódi megosztottságait és ennek jónéhány lényeges okát. Főleg a fiatalabbak forgathatják haszonnal a „három T” mitizált korszakának demítizált rajzát „in situ”, működés közben. E mementón éppen manapság nem okszerűtlen eltűnődni, amikor szellemi életünk belső állapota súlyos aggodalmakat kelthet sokakban.

*

A Napló jellegének megőrzése érdekében - a szerző szándékait tiszteletben tartva - a szövegen nem változtattunk. A közlés befejeztével azonban visszatérnénk a mű értelmezésére szakavatott kollégák segítségével.

Megjegyezzük, hogy a Napló egy-egy rövidebb részlete megjelent a Hitel 1994/12. és a Kortárs 1994/11. számában. Az összes többi anyagot az Életünk közli folyamatosan.

(Pete György)

486