Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 4. szám - Belépő: Botos M. László: F. és a világnézet; Három monológ; Edina unatkozik; A halálszem (kisprózák)
BELÉPŐ Új rovatunk pályakezdő, fiatal írók számára kíván alkalmat adni hangsúlyos bemutatkozásra. A meghívás természetesen az írások minősége által igazolt tehetség jogán jár, ezért a belépő” nem egyetlen alkalomra szól. Ellenkezőleg: értelme éppen abban lehet, hogy folyamatos alkotói jelenlét lehetőségét kínálja: szerkesztői figyelmet és gondoskodást. BOTOS M. LÁSZLÓ 1967-ben született Budapesten. Zenész. 1992-ben végezte el a Zeneművészeti Főiskola klarinét tanszakát. Aktívan zenél, ez a forrása megélhetésének - s feltehetően zavartalan örömeinek is. Írásaiban mélyen gyökerező szomorúság, illúziótlan élet és világlátás munkál. Mégis, életigenlő, világrafigyelő és roppant kiváncsi ez a próza. Hőseinek látszólagos fölénye, fölényesége csupán álcái egy, az életben magát értelmesen elhelyezni akaró emberi szándéknak. Nagy vizuális fantázia, a szürrealisztikus montázstechnika kitűnő ismerete jellemzi, Botos M. László prózáját. Nyelvi szempontból elsősorban a differenciáló képességben, és a leírás pontosságában ragadható meg az ereje. „Örülnék, ha szeretnének” - parafrazeálja Ady-t a Három monológban. írói vallomásnak ez ma nem is olyan kevés. (P. Gy.)
