Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 3. szám - Cukor György: Advocatus Diaboli (próza)
következő teendőknek egyenesen föltétele, portási, okmány-előírta tennivalóknak, melyeket inkább végrehajtani, mint megtenni lehet, inkább végrehajtva, mint illetlenkedve visszük tovább együtt a szolgálatot. A lépcsőhöz osonunk, és szemmel tartjuk a látogatót, valóban oda megy-e, ahova küldtük, vagy megrongál, ellop, helytelenül használ valamit, esetleg bekanyarodik, netán megáll, egyszóval: nem ütközik-e a működési szabályzatba. Ha visz- szanézne, eléggé nem hangsúlyozható jellegtelenséggel igyekszünk zavarba hozni, IGENOTTBALRA! S míg be nem nyit, hátába tűzzük pillantásunkat. És ha majd halljuk visszatérőben csoszogását a lépcsőn, szabványmosolyt küldve felé, szemből döfködjük végig. Aztán a ruhatárhoz tessékeljük, ahol átveheti értéktárgyait, s kajánul közöljük vele, hogy AVISZONTLATASRA! így nyeli már a homok is önmagát emlékeink belső terében. Csak egy utolsónak vaktában kilőtt tekintet verődik gelleresen az omlékony vázak között, az észrevétlenül figyelni arzenáljából az utolsó. Bizonyságul, hogy talán nem is jártunk ott, nem történt semmi, hogy múlttalanul magáról a vegytiszta semmiről beszélünk a Siketek Intézetében fogant metanyelven. Mert a portásnak, kit eleven szívünkbe zártunk, ilyen fárasztó, ilyen mozgalmas ese- ménytelenségben teltek napjai, melyeknek epikus tónusát felfedni szinte hiábavaló erőfeszítés volna 4.- ön hol volt akkor? - le tudná írni őket? - először hárman voltak - ahogy gondolja - mit akart a zsaru? - nem mondott semmit - van alibije? - az akció kivitelezői kisstílű bűnözők — mit néz fel ügyelőűr? - el kell tűnnöd — szükség van még rám főnök? - ha a rendőrség kiszagol valamit akkor - ne! ne! — durrrr — maga találta meg? — azonos hüvely és kaliber — ö az ügyvédem- sziklaszilárd alibije - egyet áruljon el - mutatok pár fotót - írja le mit hallott - időt takarítana meg ha bevallaná - vigyék vissza a cellájába - hazudik a fickó - miféle ember maga elvezetni - és hol történt? - a tévében felügyelóúr — mikor? — idén január hatodikén a kettesen — ön hol volt akkor?- el kellett tűnnöm - hová? - ide hogy szilárd legyen a felügyelőúr alibije- látta valaki? - az áldozat rám nézett - le tudná írni mit hallott? - itt van szó szerint - egyéb? - csak a további magyar hangok - ki látta még? - a felügyelőúr — mi a véleménye? — a hulla a koronatanú - vagyis? — durrrr 5. A nyerítőké az a fajta, ami nem rúg, csak nyerít. Talán ez a mostani világ (köhints) fejlesztette ki bennük a nyerítés képességét, ámbár melyik világban nem szoktak nyeríteni? Anatómiájuk egyszerű, mint egy gyors pofon: torkuk belső hártyájánál, ott, ahol gyerekkorban a félelem lüktetett s felnőtt korban (az igazi nyerítő mindig gyerek marad) pedig a Bach-zene fogható fel, e rejtett hártyánál (torkot köszörülj) - Beethovent és Pendereczkit hashártyával hallgatnak, menetdalokat borzongó háttal -, ezen a rejtett, ám a test állapotát és a hangulatot gyógyító vagy romba döntő helyen egy edzett, zsibbadatlan 266
