Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 1. szám - Határ Győző: Életút 3.

nem Magyarországról szól. Mert akkor rögtön-rögvest leteszi: unnak bennünket, Lorcsikám. Hanem arról az egyedülálló tapasztalatról, amire mi magyarok oly drágán tettünk szert, és ami - túl a mi fanariótáink gyászos szereplésén-és katasztrofális leszereplésén - rajtunk túlmutató, világtörténelmi jelenség. Hogyan verődik össze a „Fanar”, hogyan bocsátja rendelkezésére magát minden hódítónak, hogy a diktatúra adminisztrációját szolgálja, és mint teszi nélkülözhetetlenné „szakértelmét” és kézrátételét, amikor beveszi magát a Marxiarkheionba... Ha felkeltem érdeklődését a kérdés histó- riás távlataival, a nyugati olvasó már tán kíváncsi lesz a magyar marxió- ták-fanarióták viselt dolgaira és így, végezetre belopom a fülébe azt, amit meghallgatni olyigen vonakodik: Magyarországról szólok, a magyar grává- menekről, nyugati füleknek, nyugati átfogalmazásban.

KL Itt most hirtelen beugrik, hogy IULIANOSZÓDRÓL is ezt mondták kritikusaid: a regény a 4. században játszódik a konstantinápolyi császári udvarban s az olümposzvállás megújhodásáról álmodozó későbbi császár ifjúságát, intellektuális fejlődését mutatja be, mégis, akarva-nem akarva a diktatúrás kommunista Magyarországról szól. De folytasd: ez volt hát az írói fogás - a turpisság! És? Hogy sült el?

Felsültem vele. Erre szokás azt mondani, hogy „csak a nyaka véres”. Az egyik oka magamban keresendő s hadd magyarázzam meg egy kis kitéréssel. A salamancai egyetem egyik kapuján olvastam ezt a felvésett feliratot: ARTE SABER Y TOROS. A művészet, a tudás és a bikák. Ez az a földi szentháromság, amiért a spanyolnak élni érdemes; ez a hispán kultúra értékrendje. El sem tudod képzelni, hány monográfia van a spanyol irodalomban a tau- romakhiáról s hogy mekkora bölcseleti uszálya van a bikaviadalnak - KL A bikaviadalnak?

Filozófiája. Vége-hossza nincs a mélyengésnek a toros körül. Ez a mentalitás fényévekre van a miénktől. Nincs bika-filozófiánk. Mutatis mutandis, ugyanekkora távolság van a mi (európai) szellemiségünk és az angolszászoké között. A mi (kontinentális) megközelítésünktől fényévekre van az angolszász világ irodalmi megközelítése, tálalása, fogalmazása olyan bölcseleti témák esetében, amelyekről a BEYOND THE SECRET TEACHING szól. (Nem mernék továbbmenni, mert azt kéne mondanom: még a témaválasztásuk is más.) Ha megfeszültem is — ha angolul feszültem meg, akkor is: az angolnak idegen volt az én hogyismondjam, „hozzáállásom”.

KL Hát az angol „kezdés”!„nyitás”I„kifejtés”I„tálalás” annyira más? Teljességgel. De ez volt a kisebbik baj. A nagyobbik az volt, hogy a könyv baljós csillagzat alatt, rosszkor született. Vak voltam, nem vettem észre - KL Mit...?!

Az „alternatív” társadalom baloldali ámokfutását. A hippiket, a virággyerekeket Amerikában; a szélbaloldal előretörését, divathóbortját az egyetemi kapmpuszokon. Az Államokban minden második diák maoista vagy trockijista volt. Aki nem az volt, az nem kapott pinát, vagy a hőn áhított alternatív népi demokrácia nevében agyonverték. Kinézték, aki nem vandalizálta az uszodát vagy az éttermet, amelyet a „kizsákmányoló burzsoá tőke” épített neki. Az olasz, a német „vörös brigádoknak” is megvolt a maga megfelelője; San Franciscóban garázdálkodott egy szélbalos anarchista banda, a szimbi- onéz „hadsereg”, ezek elrabolták Hearst újságkirály valamelyik lányunokáját,

14