Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 1. szám - Bella István: Cigány meggyfamadonna (versciklus); Dal; Kardok, kaszák; Paralellák; Palatábla; Fény fut át; Emberpár; A hiány hét napja; Itt az eső; Maria Pawlikowska-Jasnorzewska szomorú éneke a szerelemről; Tájzene; Nézz utánam!; Örök perben Cigány meggyfamadonna; Búcsúszó

Cigánymeggyfamadonna

Aki a most vagy a mostban, ki tegnapom, holnapom se lehetnél, mert szeretve-nem szeretve is szeretnél, de jó, hogy megbújhattam meséző mosolyodban.

Jó ez a meleg sátor.

Hogy nem szégyen: élnem, s alélnom; Az a fekete zápor, ahogy a hajad mosdat: elmos mögülem, bennem mindent, ami vérnyom.

Kopók és kürtök acsarognak,

és acsarogna, csaholna

tőr, hurok, s minden, mi ölhet.

S vigyázz! Te is megölhetsz, ha nem mosolygod el belőlem a földet, gyönyörűs záporom, cigánymeggyfamadonna.

Búcsúszó

Trikóját magán hagyta, úgy szeretett, félmeztelen.

De meztelen volt a szeme alja. A szájaszéle. A két kezem.

Meztelen volt az ágy. A párna. A levegő. Meg a sötét.

...Csak az Isten volt ruhában. De elfordította fejét.