Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 12. szám - Beke György: Nyelvi szabadságháború (esszé)
szüntettek és visszaállítottak magyar iskolákat, osztályokat, de lényegében mind kevesebb maradt belőlük, a grafikon szára aláhanyatlik. így érkezünk el a Ceausescu diktatúra utolsó évéhez, 1989-hez, mikor az anyanyelvű magyar iskolák a teljes pusztulás szélére jutottak. Az erdélyi nagyvárosok és a szórványvidékek után, elkezdődik a székelyföldi iskolák felszámolása is. Már a falusi elemikbe és általános iskolákba is elérkezik a ro- mánosítási hullám. Cégtábláik szerint még „magyar tannyelvű” iskolák, de a tanárok nagy többsége Havasalföldről és Moldvából ide helyezett román, akik egy szót sem tudnak magyarul. Elképzelhető, hogy milyen színvonalú oktatás folyt a csak románul tudó tanár és a csak magyarul értő székely gyermekek között. A székely városokban hatalmi szóval átparancsolták a magyar gyermekeket a román osztályokba. Ugyanis az osztályok tannyelvét felülrő határozták meg, s aki tanulni akart, annak román tagozatra kellett mennie. Csíkszeredában a tíz végzős osztályból kilenc román tannyelvű volt, a diákok száma éppen fordított: egy osztálynyi román fiatallal szemben kilenc osztálynyi magyar. Nyomban a Ceausescu-diktatúra után, a magyar tanárok és diákok, saját kezdeményezésükre, megfordították az arányokat: kilenc osztályban magyarul, egyben románul tanultak és tanítottak tovább. Kétségtelen, hogy 1989 nagy fordulópont volt a romániai magyar iskolák, diákok, tanárok életében. Elve a demokráciával, igyekeztek helyreállítani a tényleges nemzeti arányokat. Éppen ezért megdöbbentő, hogy még mindig óriási hátrányban vannak a magyar diákok, a magyar oktatás egésze Romániában. Általános iskolákban az 1993/94-es tanévben 1.558.980 diák tanult, közülük 79.508 - vagyis 6,4 százalékuk - volt magyar nemzetiségű. De az össz- diákságnak nem 6,4 százaléka, hanem csak 4,9 százaléka járhatott magyar tannyelvű iskolába, osztályokba. A szórványvidékeken (Alsó-Fehér, Arad, Te- mes, Szeben, Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros) a magyar nemzetiségű fiataloknak több mint a fele kényszerül román oktatásba. Első elemitől csak románul tanulhatnak. Romániában 727.421 középiskolás diákot tüntetnek fel a statisztikák. Ezek 5,64 százaléka vallotta magyarnak magát. Ez a szám is meghökkentő, hiszen még a statisztikusok szerint nyilvánvalóan hamisított 1992-es nép- számlálásból is az derült ki, hogy a magyarok az ország lakosságának 7,1 százalékát teszik ki. Méltatlanul kisebb arányokban jutnak be a magyar diákok a középiskolákba. Magyar és román iskolákba, ugyanis az egész középiskolás létszámnak csak a 4,2 százaléka tanulhat magyarul. Illetve, múlt időben: tanulhatott! Szeptemberben kerékpáros ifjúsági karaván vitte a romániai magyar diákság tiltakozását Kolozsvárról Strasbourgba, az Európa Tanácshoz. Igazságuk alátámasztására, velük volt az a 492.380 aláírás, amelyet az RMDSZ gyűjtött a magyar panasz, magyar óvás íveire. A „rövidnadrágos diplomaták” alaposan felkészültek az erdélyi magyar oktatásügy helyzetéből, hogy minden esetleges kérdésre válaszolni tudjanak. A magyar tannyelvű osztályokban a diákok 65,4 százaléka tanul elméleti, illetőleg teológiai és tanítóképző részlegeken és csak 34,6 százalékuk a szakoktatásban. Ez a félszeg, korszerűtlen arány szintén Trianon, illetve a több1064