Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - Marie D'Agoult: Gyermeknapló

kisasszony kikérdezi, s ő bevádolja magát, amiért kicsúfolta az angol tanító­nőt stb. Kisvártatva így beszél: — Féltékeny vagyok Ludovie-ra, mert több levelet kap, mint én. Ohó, féltékenység! Hiszen az bűn! - Fogja a tollát, és leírja: - Kikérdezés közben féltékeny voltam. Van érzéke a szójátékokhoz. A Fekete-tengerről („la mer Noire”) és a fehér anyáról („la mere blanche”) beszél, és hirtelen mókás képpel megjegyzi: - Sa­lamon király történetében is egy fekete meg egy fehér anya szerepel. Szeptember 20. Szüksége van idealizmusra: - Te vagy az én képviselőm! - Vagyis a te képedet viselem. - Szójátékok (ügyemfogyott lettem stb.). Molnár Miklós fordítása JEGYZETEK George Sand megörökíti naplójában, hogy madame d’Agoult egy ruhák és ka­lapok elküldésére vonatkozó hosszú levele végén utóiratként az alábbi mondat olvasható: „Igaz is, majd elfelejtettem: múlt hónapban szültem egy fiút Rómá­ban, ott is hagytam, madame Allart viseli gondját.” George Sand megjegyzi, hogy amíg madame Allart maga gondozza gyermekeit, nem sajnálva tőlük idejét és nevét, sőt egész életét sem, d’Agoult grófné elhagyogatja a sajátjait, megfeledkezik róluk, s azok hitvány odúkban tengődnek, miközben ő nagyúri jómódban, bársonyban-hermelinben él, „és annyira se törődik saját ivadéká­val, mint ha megellett volna a macskája”. A grófné tehát rossz anya hírében állott, talán azért is, mert a nyilvános­ság felé hideg és gőgös - önvédelmi célokat szolgáló - viselkedéséből sokan ilyesmire következtettek. Hogy talán mégsem szolgált rá rossz hírére, azt igazolhatja a Gyermek­napló, melyet Blandine nevű lányáról vezetett Liszttel való hosszú itáliai tar­tózkodásának néhány hónapjában. Első ízben 1990-ben látott napvilágot. Blandine Liszt 1835. december 18-án született Géniben. Szoptatós dajkára s egy étrembiéres-i lelkészre bízták, 1839. január 15-én került vissza szülei­hez, akik ekkor Firenzében laktak. A dolog nem ment simán, a lelkész-vona­kodott kiadni a kislányt. A grófné kénytelen volt tudós barátja, Adolphe Pictet közbenjárását kérni. Ráadásul Blandine szamárköhögést kapott, ez is hetek­kel késleltette a kislány s dajkája elindulását; d’Agoult grófné kénytelen volt elállni eredeti szándékától, hogy Milánóban vegye magához gyermekét. A Gyermeknaplót d’Agoult grófné egy 12 x 18 cm-es fekete noteszba je­gyezte; 36 oldalt tölt meg, jelenleg madame Edme Jeanson tulajdona. Annette Chevreuil madame d’Agoult-nak hosszú éveken át volt a szoba­lánya. 2„Jean mama”: madame Churdet, Blandine dajkája. 1025

Next

/
Thumbnails
Contents