Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - Marie D'Agoult: Gyermeknapló

színak, kötekedőnek és magának valónak látszik. Azt hiszem, szenvedést okoz neki, hogy mindenki csak a nénjével foglalkozik.

Blandine talán nem ilyen szabályosan szép, de végtelenül bájos és előkelő. Tekintetében és mosolyában van valami megfoghatatlan. Szeret tanulni, értelme mindenre fogékony. Pontosan kérdez. Melegszívű, rendkívül éles eszű, és nagy benne a tetszésvágy. Gunyoros természetű, és igen jól utánoz másokat. Nagy komédiás lesz belőle. A zenéhez viszont kevés az érzéke. Sértődékeny, ezért aztán nem tűri az ugratást. Azt hiszem, nagyon hasonlít hozzám. Inkább értelmes, mint szellemes, nagyon szenvedélyes és okos, érzékeny és büszke. Imádom! Az egészsége is tökéletes.

[1843]

Január 22.

Mind a hárman itt ebédeltek Fillets-ék, Lehmann és Ronchaud társaságában. Este laterna magica.

Dánielnek pompás a szevezete, csupa nyugalom és erő. Lehetetlen visz- szaadni hatalmas szemeinek szelíd pillantását, arcának derűjét, mosolyának gyöngédségét. Lassan, megfontoltan jár és beszél; semmin sem lepődik meg, semmi nem ejti zavarba. Nyugodt elégedettséggel veszi birtokba az életet. Kissé megmámorosodott a pici pezsgőtől, amivel megkínáltuk. Utána az egész világot a keblére akarta ölelni, kiváltképp a kutyát.

Cosima úgy látszik, érzi, hogy Blandine-t jobban kedvelik, mint őt, ezért büszkén félrevonul. Sztoikus kedély. Ronchaud cirógatása jólesik neki. Szeretné, ha szeretnék, de elvan anélkül is.

Blandine-en tegnap a „szenvedély” összes tünete megmutatkozott. Soha el nem hinném, ha nem látom saját szememmel! Fillets teljesen levette a lábáról. Epekedőn néz, búskomor képét hirtelen felderíti egy-egy mosoly. Elragadtatottan szemléli Fillets-t, és amikor el akar menni, leírhatatlan kifejezéssel borul a nyakába.

Szerelmes természetű lesz. Ugyanúgy szenvedni fog, ahogy én is sokszor szerelembe estem és szenvedtem. Félek, hogy hiányzik belőle a büszke személyiség, amely legyőz és túlél mindent.

Kari elbűvölő gyermek. Tekintete csupa nyíltság és értelem. Végtelen bájjal tud játszani.

Március

Blandine egy hónapig madame de Montignynél tanult, de súlyosan megbetegedett, ezért újra magamhoz vettem.

Nyolckor kel, a segítségemmel megír egy oldalt németül, elolvas és kommentál egy fejezetet az Evangéliumból, megreggelizik, kívülről megtanulja Uhland vagy Heine valamelyik versét; 11-től 2-ig angolt és földrajzot tanul madame Leconte-nál. Kettőkor megebédel, aztán zongoralecke Hallóknál. Utána játék, elsétál a Pigalle utcába3, majd vacsora, társalgás, Flaxman-ké- peket stb.-t másol, egészen fél kilencig.

1022