Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10-11. szám - Somogyi Győző: Radetzky és a Radetzky-huszárok
és Radetzky vezetésével északnak támadott, és a lipcsei csatában döntő csapást mért Napóleonra. A csata egyik hőse az ifjú gróf Széchenyi István volt, Radetzky pa- rancsőrtisztje, aki évekig viselte ezredünk uniformisát. A Radetzky-huszárokat hagyományos beosztásuknak megfelelően az Itáliai Királyság ellen vonuló belső-ausztriai hadseregben találjuk. A Dráva völgyében, St. Marein-Weichselburg melletti csaták hőse, gróf Esterházy Vince kapitány, aki elnyerte a Mária Terézia-rendet vitézségéért. (1813. szeptember 12-16.) Kitüntették magukat Stürmer és Stand főhadnagyok, Juhász őrmester, Miksics káplár, Huszár János és Kiss János közhuszárok. Katonáink kivették részüket Itália visszahódításából. RADETZKY MAGYARORSZÁGON Napóleon legyőzése után, 1816-ban Radetzky újból visszatért Magyarországra. 13 évet töltött itt egyhuzamban, mint soproni majd budai hadosztályparancsnok (Divisionär), és elnyerte a magyar honosságot. Itt kell megemlítenünk író-szervező munkásságát, amelynek ugyancsak hatása volt hazánkra. Számos lótenyésztési, lovaglási tanulmányt írt, része volt az „Uber die äussere Struktur des Pferdes” című képes segédkönyv megszületésében. 1814-ben tagja volt a mezöhegyesi ménest felügyelő bizottságnak (Kommission für das Gestüt Mezőhegyes). Radetzky alapította a bécsújhelyi Katonai Lovasakadémiát 1807-ben, és főfelügyelője maradt 1819-ig. (Militáreqvitationsschule). Itt nemcsak a lovastisztek tudását csiszolták, de a gyalog- és tüzértiszteknek is meg kellett tanulniuk lovagolni. Nevéhez fűződik az állandó hidászcsapat (Pionierkorps) felállítása, a Birago-hadi- hídkészlet bevezetése és a szekerészét (Fuhrwesenkorps) reformja. Képzésükre tankönyvet írt és bevezette azt, hogy a tüzéreknek tudni kell lovagolni, az összes gyalog- és lovasezredeknél pedig 30-30 ember tüzérségi kiképzésben részesül. így volt lehetséges, hogy több csatában Radetzky-huszárok lóról szállva besegítettek a tüzéreknek. VIHAR ELŐTTI CSEND 2 esztendős olmützi várparancsnokság után, 1831-ben a Lombard-Velencei Királyság - ekkor osztrák tartomány - főhadparancsnoka lett (Kommandierende General) Milánó székhellyel. A Napóleont legyőző Szent Szövetség Eszak-Itália államait Ausztria hatalmi körébe utalta: Lombardia és Velence tartománya, Piemont és a pápai állam szövetségese volt a Monarchiának, de Róma és Toszkána nagyhercegség is befolyási övezetéhez tartozott, ahová időnként rendfenntartó csapatokat vezényelt. A hosszú béke és a kincstár takarékossága miatt az itáliai osztrák sereg létszámát folyamatosan csökkentették. Radetzky 1831-ben 104 500, 1833-ban 75 000, 1836-ban 62 100, 1846-ban már csak 49 287 katonának parancsolt. Az ember- és pénzhiányt jó kiképzéssel, kemény hadgyakorlatokkal igyekezett pótolni. A lombardiai hadgyakorlatok a 30—40-es években egész Európából idevonzották a magas rangú tiszteket, hogy az ekkor már „Európa iskolamesterének” elismert Radetzkytől tanuljanak. „Hadgyakorlati szabályzat”-át több országban bevezették. Ezek az évek, akárcsak Magyarországon, Itáliában is a „Risorgimento”, a nemzeti ébredés lázas korszakát jelentették. Olyan gondolkodók mint Mazzini, forradalmárok 929