Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 10-11. szám - Ságvári György: Huszárok a 18. században

A MAGYAR KIRÁLY HUSZÁREZREDEI Az 1715. évi 8. törvénycikkel, amely új szempontokkal egészítette ki a már idejét múlt banderiális honvédelmi rendszert, a magyar országgyűlés lerakta az állandó had­sereg alapjait. A Birodalom hadereje ekkor mindösszesen öt huszárezredet számlált. Az öt ezred, akkori ezredtulajdonosaik után: Ebergényi-, Nádasdy-, Esterházy-, Splényi-, Babocsay-huszárezred nevet viselte. 1721-1734 között, mivel a Nádasdy- és az Esterházy-ez­redet feloszlatták, az állandó ezredek száma háromra csökkent, majd a harmincas években, a lengyel örökösödési háborúra tekintettel ismét gyarapodni kezdett. Ekkor alakult meg a később 6. huszárezred néven jegyzett Károlyi, és a 4. Hávor, valamint a később feloszlatott Ghillányi, Pestvármegyei és Splényi Regiment. Amikor Mária Terézia trónra lépett, nyolc ezredben összesen mintegy 6000 huszár állt fegyverben. Mária Terézia négy évtizedes uralkodása a huszárság számára jelentős változásokat, hol létszámnövekedést, hol leépítést hozott, többnyire a háborús konjunktúrához, főként pedig az államkassza képességeihez igazodva. Ebben a négy évtizedben vált a huszárság minden vonatkozásban egyenrangúvá a lovasság egyéb csapatnemeivel. A királynői korszak három nagy háborúja, az összesen 17 háborús esztendő pedig bőven osztogatta az olyan helyzeteket, amelyekben a huszár bizonyíthatta is egyenrangúvá válásának jogosságát. A Lacy-féle szabályzattal 1769-ben lépett életbe egy új hadszervezési szisztéma, amely az ezredeket nemcsak ezredtulajdonosuk nevével, hanem e megnevezés mellett egy sorszámmal is megkülönböztette. Ez még nem az a közismert sorszámozás, amely egyszer s mindenkorra véglegesen meghatározta az ezred hadrendi helyét. Ez a sorszám még nem volt stabil, hiszen ha változott az ezredtulajdonos személye, ami elég gyakran megtörtént, változott a hadrendi szám is. A végleges, a birodalom bukásáig fennmaradt hadrendi számozást 1798-ban vezették be. Az alábbi táblázatból majd látható lesz, hogy ezt az új számozási rendet a hadvezetés olyannyira fetisizálta, hogy az ezredek hivatalos megne­vezése esetén még az ezredtulajdonos nevét is hajlandó volt mellőzni. Pedig mint tudjuk, az ezredeket a köznyelv is mindig tulajdonosai alapján különböztette meg. (Császár-hu­szárok, Nádor-huszárok, vagy a közemberek által megmagyarítva: „Kínmájer huszárok”) Az 1798-as reformmal a huszárezredek az alábbi hadrendi számokkal rendelkeztek: (a hadrendi szám után az alapítás évét, majd az ezred tulajdonosainak nevét is megadjuk az alapítás évétől 1848-ig). Ezred Alapítás Ezredtulajdonos 1. 1756 1756 Lotharingiai Ferenc császár 1765 II. József 1790 II. Lipót 1792 II. Ferenc 1798­1806 I. Ferenc 1835 I. Ferdinánd 2. 1742 Erdélyi Huszárezred 1756 Gróf Kálnoky Antal vezérőrnagy 1784 Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora 1795 József Antal főherceg 1798 ­1847 Ernő Ágost Hannover királya 3. 1702 1702 Ghimesi Forgách Simon vezérőrnagy 1704 Lehoczki Márton vezérőrnagy 1712 Báró Babocsay Pál vezérőrnagy 898

Next

/
Thumbnails
Contents