Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)

gyekkel láttak el.240 Fessler Ignác világosan kimondja, hogy a finn nyelvű népek és a magyarok között van nyelvi kapcsolat, hiszen e népek között legeltettek egykor Pannónia későbbi és legutolsó meghódítói, akik önmagukat mind a mai napig magyaroknak nevezik, akiket a finn nyelvű szomszédok ugoroknak neveztek.241 A nyelvi kapcsolatoknak magyarázatát is adja: a finn népek ezektől az emberektől sok mindent eltanultak: megismerni, felfogni, megjelölni, kimondani és elkészíteni. Innen a sok magyar szó, szóragozás, szófordulat s a finn nyelvek hasonlósága a magyar nyelvvel, amelyet bizonyítéknak használnak fel gyakran a magyaroknak a finnektől való leszármazására. Ezek az emberek azonban nem lettek finnek, és még kevésbé a nagy finn néptörzs egyik ága.242 Schlözert, Müllert, Ha- gert, Sajnovicsot és Gyarmathit bírálva rámutat, nagyon gyakran, nagy fáradsággal és erőltetett, művi módon hasonlították össze a magyar nyelvet, de sohasem azon alapelv szerint, amely szerint össze kellett volna hasonlítani ahhoz, hogy a nyelvek hasonlóságából ne csalárd módon a magyar és a finnek rokonságát mutassák ki, hanem helyes következtetéseket vonjanak le.243 A nyelvhasonlításra vonatkozó fejtegetései nagyon figyelemreméltóak! Ugyanazon törzs népeinél egyek kell legyenek a tőszavak az alapszókincsben. A magánhangzók különbözősége és az egy és ugyanazon hangképző szerv mássalhangzóinak felcserélése nem rontja az egységet, ám ha ugyanazt a tövet az egyik nyelvben ajakhanggal, a másikban torokhanggal ejtik ki, nyelvi egység sohasem létezett közöttük!244 Fessler készített hat táblázatot, amelyekben összehasonlítja a magyart kilenc finn nyelvvel, legelöl megadva a németjelentést is.245 A 130 magyar szó sok tanulságot tartalmaz, noha magán viseli a kor hibáit is. Mit jelent az, teszi fel Fessler Ignác a kérdést, ha néhány száz tárgyat ebben és abban a nyelvben is azonosan vagy hasonlóan jelölnek? Az semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy a magyarok a finn népek között laktak, s hogy ezek közül számos csoport kapcsolatban maradt velük, és távolabbi vándorlásaikon is elkísérték őket.246 A magyar nyelv jó néhány száz olyan dolgot, amely az ember legsajátosabb szükségleteit és legközelebbi környezetét illeti, egészen sajátos magyarsággal nevezi meg, amely a finntől teljesen idegen, de más nyugati nyelvekkel sem rokon. Hol és mikor jutottak a magyarok ezeknek az ismeretéhez? Ilyenek például az „oroszlán, öszvér, poroszka, teve, sárkány, hiúz, sas, gyapot, bíbor, selyem, bársony, üveg, dinnye, kénkő stb. Ezeket a

de Miriewo... FesBler: Die Geschichten... 1.1815. 727. és a táblázatok. Fessler megállapításai ellen olyan „ellenérveket* tudnak felvonultatni, hogy „az obi-ugorok a többedleges primitivizáció esetét képviselik*! Legutóbb például: Schmidt Éva, az obi-ugor mitológiai és a medvestisztelet. Ethnographia 101. (1990) 150.

246 Was liegt also daran, dass einige hundert Gegenstände in jener wie in diesen gleich- oder ähnlichlautend bezeichnet sind? Es beurkundet nichts weiter, als dass die Ungern unter finnischen Völkern gewöhnet, und dass von diesen auch manche Haufen mit Jenen in Verbindung geblieben sind, sie auch auf ihren fernem Zügen begleitet haben. Fessler: Die Geschichten... I. 1815. 176-177.

247 Die Ungrische Sprache bezeichnet einige hundert, den Menschen seine dringendsten Bedürfnisse, seine nächsten Umgebungen betreffende Dinge mit, den Ungern ganz eigenthümlichen, denn Finnen völlig fremden, und doch mit andern westlichen Sprachen ganz nicht verwandten Benennungen. Wo und wann kamen die Ungern zur Kenntniss dieser, und zu eigenthümlicher, ganz verschiedener Bezeichnung jener? Ueberdieses bezeichnet die Ungrische Sprache ganz eigentlich Dinge, welche die Ungern nur tiefer im südlichen Asien. Fessler: Die Geschichten... I. 1815. 177-178.

248 Nach dem Allen also bleibet die Behauptung einer Herkunft jener von diesen, das unstatthafte Resultat einseitiger Forschungen; und die Ungern sind eben so wenig Finnen oder Lappen, als die Bulgaren Slaven, obgleich sie einmal unter Slaven gewohnt haben, und heute Sla- visch sprechen. Fessler: Die Geschichten... I. 1815. 183.

249 Auf dieser Türkischen Herkunft der Magyaren wird erklärbar, Fessler, Die Geschichten... I. 181. 185-187.

250 Die Bedingungen seiner Glaubwürdigkeit und die Gründe dafür, sind von Pray, Katona, Comides und Engel für den unbefangenen Geschichtsforscher so befriedigend ausgemittelt, dass man die Schlözeri sehen Declamationen, Macht- und Kraftsprüche dagegen nur mit Unwillen vernehmen kann. Fessler: Die Geschichten... I. 1815. 229.

251 Dankovszky Gergely, Alajos, akadémiai tanár. Megtanulta a német, francia 8 utóbb Révaitól a magyar nyelvet is. Könyvtámok, az akadémiai könyvtárt is rendezte. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái... Bp., 1893. 616—618.

252 Hungarae constitutionis origines gentis incunabula et diversae sedes, quae e graecis, latinis, syriacis, arabicis, slove- nis, et domesticis fontibus dedmrit. Poso- niensÍ8 1825. Dankovszky Gergely: A magyar nemzet maradékai az ősi lakhelyekben. Pozsony, 1826.

253 Der Völker ungarischen Zunge und Insbesondere der sieben Völkerschaften, von welchen die heutigen Magyaren unmittelbar abstammen, Urgeschichte, Religion, Cultur, Kleidertracht, Verkehr mit den Persern und Griechen u. 550 Jahre vor Christi Geburt. Nebst 100 rein griechischen und einigen persischen Wörtern, die man bis iß für acht ungarisch gehalten. Zum ersten Male nach den griechi738