Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)

összesen csak 307 szóval dolgozott, s ebből 67 volt a magyar213.

Engel J. Keresztély végezetül azt kívánta, hogy a magyarok sajátságos és valódi eredetének, valamint az esetleges leszármazottaknak (maradványoknak) a kikutatására a Magyar Tudós Társaság nyelveket ismerő tudós férfiakat küldjön Oroszországba, összegyűjtendő a magyarok emlékeit, megszemlélni Magyar város romjait, megismerni a vo- gulokat és más szibériai népeket, és legelsösorban bejárni a Kaukázust, annyi népek őshazáját.214 A XVIII. század végén mégis „egy váratlan fordulat” történt, mivelhogy ismét egy magyar ember, Gyar- mathy Sámuel 215 (1751-1830) hangosabb hirdetője lett a finn rokonság elméletének, mint maguk a német feltalálóik. Gyarmathi Sámuel iskolázott, művelt ember volt, de orvosnak készült és 1782-ben orvosi diplomát is szerzett. így is indult neki első ízben Németországnak. Ekkortájt még meg sem fordult az eszében, hogy a magyarság és a magyar nyelv nem keleti eredetű. ,Ny el vünk Napkeleti nyelv, melyre nézve különbözik is nagyon az Európaiaktól...”216 Am amikor 1795-ben másodjára Göt- tingába érkezik, hamarosan A. L. Schlözer hatása és befolyása alá kerül. Két évet töltött Göttingában s eközben szakadatlanul azt a káromlást és becsmérlést hallgatja Schlözertől, amelyet Zsirai Miklós így foglalt össze: „Schlözer... biztatja, sürgeti, mentse meg a magyar tudományosság hírnevét, mert a mai magyar östörténészek, nyelvhasonlítók javíthatatlan etimologizáló rajongók”.217 A német tudósok nem sajnálták az időt és az energiát. Schlözeren kívül sorompóba állt: Gatter, Lichtenberg, Blumenbach, Cantaler, Bütt/iír és a szláv Dobrowszky. .Napról napra tisztultam Gyarmathi nézetei” (Zsirai szavai218), és 1796-ra el is készült a „Grammatikai bizonyítása a magyar és a finn eredetű nyelvek rokonságának” című műve219. A három részből és a függelékekből álló körrr/ a lapp-magyar, az észtmagyar, a többi finn nyelvű nép és a magyar nyelv egybevetését tartalamzza. Sokszor igen kevés forrásmű állt a rendelkezésére: „a könyvekben nagyon kevés olyasmit lehetett találni, ami az olvasót e nyelvek természetének beható vizsgálatára képessé tette volna”.220 Szóegyeztetéseink zöme rossz, mégis meg- dicsőült, „s azzal szerzett igen nagy érdemeket, hogy (a vizsgálatait) tágabb körre terjeszti ki”221. Igen értékesnek tartják azon kitételét is, mely szerint a magyar nyelv nagyszámú török elemei nem lehetnek a rokonság bizonyítékai! Azt írja: „A magyar nyelvbe átvett nagy számú tatár szó tehát nem bizonyít

Sainovicaius, Katona, Fischer us, Thun- mannus, in diversas saepiBsime eant sen- tentias. Comides, Commentatio... 1791. 53.

210 Methodus philosophica, raethodus historica et methodus grammatica. Comi- de8, Commentatio... 1791. 54.

211 Meiner néhány szóegyezést mutat be: deák—diák, puska-puska, német-nye- mec, pogány-pogan, király-karol, komakoma etc. und dieBe Uebereinstimmung ist nach meinem Urtheile einer von den vielen Beweisen, daß die Ungern ihres Namens und ihrer Sprache ungeachtet (!) ein achtes slawisches Volk sind.!

212 Sola genB Hungarorum non tantum fixa ponens domicilia, sua utitur lingua, suis vivit legibus, sua ratione vestitur, sed etiam magnum satis culturae gradum ad- cendit. Comide Commentatio... 1791., 52.

213 Nemini in republica literaria ignota esse po8sunt darossorum virorum, Hellii, Sainovicsii, et Fischen de linguae nostrae história menta. Antequam Slavi ex oris Danubii egressi in omnem Boheraiam, Po- loniam, et Russiam dissiparentur, Russi- cum im peri um potiBsimum a Fennicis popul is in8essum fűit, qui longam a mari Baltico usque ad Volgám protensam, quasi catenam formavit. Supervenientes deinde saeculo V. Slavi, catenam populorum Fen- nicorum ruerunt. Pars illorum in glaciales Lapponiae, Finnmarciae, Grönlandiae, pars in frigidas Siberiae plagas recesse- rant. Cum verő Hungari ad idem fennicum seu Ugricum populorum genus, a quo se circa 625 separantes, peculiarem gentem formarunt, spectasent, mirum jam nemini videbitur; Cl. Sainovicsum et Hellium de affinitate linguae Lapponicae, Wöldikium de affinitate linguae Gönlandicae, et Fi- 8cherum de affinitate linguae Vogulicae et Condicae, aliarumque lunguarum kibe- ricarum, cum Hungarica disseruisse. Cor- nides, Commentatio... 1791. 113-115.

214 Specialia et certa de Hungarorum origine forsitan posteritas (!) expertura est, cum affulgente literis meliore luce, Societas Scientiarum Hungarica orietur, vi- rosque linguarum peritos in russiam mittet, ut Hungarorum reliquies qaerantru- dera urbis Magyaricae contemplentur, Vo- gules et alias Sibiricas nationes cognos- cant, et inprimis (!) Caucasum, tot gentium patrem, perluBtrent. Comides, Commentatio... 1791. 117.

215 Gyarmathi Sámuel, orvosdoktor, Kolozsvári születésű. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. Bp., 1896. 24.

216. Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi. Bp., 1952. 37.

217 Uo. 39. Gyarmathi Sámuelnek A. L. Schlözer azt írja, köszörülje ki azt a csorbát (!), amelyet Beregszászi Nagy Pál és rajongói okoztak a magyar tudományosságnak. A. L. Schlözer Die Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Staatsanzeigen 17. (1792) 64. Schlözer magyargyűlöletét és magyargyalázását egyesek „sajátságos kapcsolatnak*, „egyoldalú beállításnak*, „meglepő elfogultságnak" vagy „alig menthető megítélésnek* neveznek. Pukánszky Béla, Budenz József, Göttinga és a magyar nyelvhasonlí735