Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)

nősítették, a kínai-magyar egyezéseket „látszólagosaknak” és „valóságos csodabogár-elméletnek”.183

A Sajnovics-könyv és Schlözer munkájának megjelenése után Pray György, bámulatos energiával, megalkotja újabb művét184, amelyben válaszol a finn-elmélet hirdetőinek. Azzal kezdi, tudom, hogy Schlözer ellenkező véleményen van, mint én, és a finneket nem gondolja a hunok alávetettjeinek, sőt a magyarok és a hunok kapcsolatát sem tartja bizonyítottnak186, de nincs igaza, mert hiszen a hunok nyelvét egyáltalán nem ismerjük, nem maradt emlékük. Ezt követően tisztességesen sorba veszi a finn, a zűrjén, a votják, a mordvin, a cseremisz, a csuvas tatár, a vogul, a szamojéd szóegyezéseket186, de felsorolja a magyar-mongol, és a török-magyar szóegyezéseket is187. „Doctissimus Schlözerius” nagyon téved abban, hogy minket csak az oroszok neveztek el - alaptalanul - hungarusoknak188. Csak elképedni lehet Pray munkájának az ismeretében azon torzító felületességen, amely szerint „néhány történettudós - közöttük Pray György a legjelentősebb - meghajolt a bizonyítékok súlya előtt (sic)!”189, Bárczi Géza, noha hangsúlyeltolással, valósan jellemezte Pray György álláspontját: „Sajnovics érveinek hatása alatt Pray később elfogadta a finnugor rokonságot, de a finnugor nyelveken kívül a magyart egyszersmind a törökkel és a mongollal is rokonnak tartotta. Elismeri a finnugor rokonságot, de oly módon, hogy amellett fenntartja a török rokonságot is.”190

Pray György mellett elítélte Sajnovicsot Beregszászi Nagy Pál (1750-1828)191, kivált, hogy egy német szerző, J. Hager, a magyarokat egyenesen Lap- póniából származtatta!192 Azt írja, ha a magyar nyelv valóban rokonságban volna a lappal, amely még nincs bebizonyítva, abból még nem következik, hogy a magyarok Lappországból származnának.193 Beregszázi Nagy Pál több jeles munkában194 utasította el a finn-lapp rokonságot, s mi sem természetesebb annál, hogy élesen, sőt durván támadta őt A. L. Schlözer, „említésre sem méltó álmodozónak” nevezte195 a kitűnő tudóst. A külföldiek, elsősorban a németek között sokan voltak, akik „Sajno- vicscsal egyértelemben lévő egész tudós sereg nyomós bebizonyításai szerint ingadozhatatlanul hittek nyelvünknek a finnuséval némi nemű közelebbi rokonságában”196. Hiába igyekezett sok magyar tudós más irányokat is megmutatni, mint például Corni- des Dániel (1732-1787).197 Szükséges itt kitérni arra, hogy e régi történetkutatókat manapság a finn- ugristák úgy állítják be, mint délibábokat kergető

in sehr näher Verwandtschaft. Antropologisch aber gehören die appen und Ostseefinnen nicht zusammen; überhaupt stehen die Lappen in antropologischer Hinsicht völlig isoliert. Es muß demnach angenommen werden, daß sie ursprünglich eine andere Sprache gesprochen und ihre jetzige Sprache von einem finnisch-ugrischen Volke entlehnt haben. Josef Szinnyei: Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Leipzig, 1910. 17.

184 Georgius Pray, Dissertation es his- torico-criticae in Annales veteres Hunno- rum, Avarum et Hungarorum. Undobonae 1774. Monyorókereki gr. Erdődy József előszavával, nagyalakú 243 oldalas mű!

185 Scio, cl. Schlözerum in contrariam abire sententiam, Finnos nimirum nequa- quam inter Hunno censeri, itaque nec Hungaros videri cum Hunnis probabili vinculo connecti posse: ignorare se, cujus linguae Hunni fuerint... tűm Finnorum cum Hunnis nexum prodigio simillum videri. Pray, Dis Berta tiones 1774. 14.

186 Pray, Dissertationes 1774. 15-39.

187 Pray, Dissertationes 1774. 42-43; 10&-108. 37 mongol és 67 török szót sorol fel.

188 Pray, Dissertationes 1774. 129.

189 Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952. 32. - Pusztay János szerint: .Pray tovább szélesíti a kört, a rokonság körébe vonja a török nyelveket is’! Pusztay János: Az .ugor-török háború’ után. Bp., 1977. 152.

190. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 1958. 56.

191 Beregszászi Nagy Pál (1750-1828) bölcselettudor, sárospataki tanár. Az er- langeni egyetemen mint rendkívüli tanár a keleti nyelveket adta elő! A göttingai tudós társaság 1801. november 14-én tagjává választotta. A magyar nyelvet a keleti nyelvekkel hasonlította össze, s nagy ob- tora volt az újítóknak. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Bp., 1891. 923-25.

192 J. Hager: Neue Beweise der Verwandschaft der Ungern mit den Lappländern. Wien, 1794.

193 Ist die Ungarische Sprache wirklich mit der Lappländischen verwandt (welches noch nicht bewiesen ist!) so folgt daraus nicht, dass die Hungam aus Lappland herstammen. Beregszászi Nagy Pál: Ueber die Aenlichkeit der hungarischen Sprache mit den Morgenländischen. Leipzig, 1797. 189.

194 Beregszászi Nagy Pál: Parallelon inter linguam persicam et magyaricam dictum. Erlangae 1794. Beregszászi Nagy Pál: Comparatio linguae turcicae cum hungarica. Erlangae 1794. Beregszászi Nagy Pál: Versuch einer magyarischen Sprachlehre mit einiger Hinsicht auf die Türkische und andere morgenländischen Sprachen. Erlangae 1797.

195 A. L. Schlözer. Nestor. Russischen Annalen. Göttingen III. 1805. 119. Trau- mereyen und keiner Erwähnung wert. Engel János Keresztélynek ugyanerről ezt írta Schlözer Wie unendlich viel haben... Ihr Otrokócsi sich und der Wissenschaft dadurch geschadet! Beregszászi, der eben auf dem Wege ist, bedaur ich nicht; der macht sich nur ridicul (!). Aber Sie, mein schon so berümter Freund, Btehen in Ge733