Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
kellett volna! Amit meg tudtak, az rossz és megalapozatlan172 volt. III. Schlözer német iskolájának magyar követői 1768-ban a kissé ütódött VII. Keresztény dán király azt kérte Mária Terézia magyar királynőtől, küldjön az Északi-sarkhoz tudós csillagászokat, akik majd a Vénuszt fogják tanulmányozni. A bécsi udvar teljesítette a kérést, és elküldte a Jeges-tengerbéli Var- dö szigetére Hell Miksát és a magyar Sajnovics Jánost (1733—1785).173 Sajnovics teológiát, matematikát és csillagászatot tanult, vagyis a históriához és a nyelvtudományhoz a legcsekélyebb szakismerete sem volt.174 Részben Vardö szigetén, részben Koppenhágában, jórészt Hell ösztökélésére belevetette magát a lapp nyelv vizsgálatába, és nagy boldogan állapította meg, hogy „magyarok ók, a mi testvéreink, a mi magyar nyelvünket beszélik, a mi magyar ruhánkat viselik, a mi régi magyar őseink erkölcse és élete szerint élnek...”175 Koppenhágában a szakkönyvekhez is hozzájutott (többek között Strahlenberg idézett könyvéhez is!) és ott nyomban meg is alkotta nagy művét, a Demonstration176 Noha Sajnovics Jánost mindmáig „a modem összehasonlító nyelvészet egyik úttörő előfutárának”177, sőt megalapítójának, a finnugor összehasoníltó nyelvészet határkövének tartják178, aki ugyan „még nem tehette lehetővé... a tudományos módszereknek a kiformálódását”179, de a kezdeményezése mégis „nagy jelentőségű”180, valójában szóhasonlításai primitívek, önkényesek, és még így is csak 150 szóegyeztetést „mutat ki”, amelyből azonban mindössze 35-öt fogadnak el manapság.181 Zsirai Miklós hiába idézi Sztálin „klasszikus szabatosságú” bölcsességét, mindaz, amit Sajnovics ürügyén leír, önmagáért beszél. Sajnovicsig „a tudományosságunk az alkotó munka mezején alárendelt szereplőnek, majdnem tétlen szemlélőnek, sőt a keleti eredet ábrándképe (!) miatt a fejlődés kerékkötőjének (sic!) mutatkozott. Pedig a tudós világ joggal hihette, hogy a kételyek eloszlatására, meggyőző eredmények felmutatására legfőképpen magyar kutatók volnának hivatva.”182 Tulajdonképpen Strahlenberg és Fischer ötleteit „ültette át lappba”, ám jó akart maradni mesteréhez, Hell Miksához is, ezért hitet tett a kínai-magyar nyelvi rokonság mellett is. Amíg azonban a lappmagyar egyezéseket csodálatos eredményeknek mi168 Alig. Nord. Gosch. 1771. 308-315. Ha csak Hunfalvy Pál szójegyzékével vetjük egybe Schlözer vogul szavalt, akkor is nagy eltérések vannak. Pl. ég - vogul- ban: leang, Schlözemél numna; este - iet - Sch. kiteg; három - kórom - Sch. kurom; nyolc - nolu - Sch. nöllon; tíz - lau - Sch. lou stb. Hunfalvy Pál, Magyarország eth- nographiája. Bp., 1876. 224-235. 169 Bei den Ungern insbesondere ist merkwürdig, daß sie von den Russen Wengry, wie auch von den Türken, Mad- schar genannt werden. Alig. Nord. Ge sch. 1771. 422. 170 Das Stammvort ist unstreitig (!) Uger oder Ugr; die andere Schreibart aus der Ethimologischen Thorheit entstanden, Unger sei si viel wie Hunn-Avar, als wenn die Madscharen ein Gemische von Hunnen und Avarén wären. Alig. Nord. Gesch. 1771. 306. 171 Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Hafniae 1770. 172 So schlecht und ungegründet. - Alig. Nord. Gesch. 1771. 306. jegyzetben. 173 Sajnovics János, bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozó-pap és egyetemi tanár. - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. Bp., 1908. 38-41. 174 A. L. Schlözer keményen le is do- rongolta már 1771-ben, mondván „herr loan Sainovics S. I. Ungari TordasiensiB” nem ismeri sem a finnugor népeket, sem a magyarok történetét és vándorlásait. Ha ismerte volna, sokkal több hasonlóságot találhatott volna a vogullal. Egyszer talán leBZ még szerencséje, közli lesajnálóan, hogy eljusson az Ural és a Volga vidékére. Azt azonban elismeri, hogy Sajnovics nemcsak a szavak egyezését vette észre, hanem a nyelvtan egyezéseit is. Alig. Nord. Gesch. 1771. 306-307. jegyzet. 175 Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952L 21. 176 Demonstratio. Idioma Ungarorum et lapponum idem esse. Regiae scientia- rum societati danicae praelecta et typis excusa Hafniae 1770. 177 Hajdú Péter: Finnugor népek és nyelvek. Bp., 1962. 11. 178 János Sajnovics, der Begründer der vergleichenden historischen Sprachwissenschaft - Z; M; Csupor, Zur Erinnerung an János Sajnovics. In: Zweiter Internationaler Finnougri8chenkongres8. Helsinki 1965. 14. - Pusztay János, Az „ugortörök háború’ után. Bp., 1977. 149. 179 Balázs János: A hazai magyar és finnugor nyelvészet története 1850-től 1920-ig. In: Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből. (1850-1920) Bp., 1970. 17. 180 Kiss Lajos: Etimológiai vizsgálatok Magyarországon a múlt század közepétől 1920-ig. In: Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből. Bp., 1970. 49. 181 Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952. 28. - Pusztay id. mű 151. o. 182 Uo. 18. 183 Valójában a lappok nyelvének eredetéről jószerével ma sem tudunk sokat: „Von ihrer ursprünglichen Sprache weiß man so gut wie nichts." Reallexikon der Vorgeschichte, in. Berlin, 1925. 366. Die Lappische steht mit dem Ostseefinnischen 732
