Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Kovács L. István: Sebeők János
- élet, halál, világegyetem, lét és a többi - lexikografikus, azaz abc-rendbe gyűjtött szócikkei lesznek majd olvashatók. Ehhez azonban el is kellene készíteni az enciklopédiát. A mérhetetlen elhivatottságtudat csupán arra elegendő, hogy nekifogjak. Semminemű garanciát nem jelent viszont arra vonatkozóan, hogy a „küzdelem” sikeres lesz. Mint mondtam, lehet, hogy holnapután egy aprócska félreértés, vagy negatív eredményű kísérleti bizonyíték egy szempillantás alatt porba dönti ezt az ezerévenként egyszer felsejlő víziót. Ha nem tévedek, akkor viszont mindaz, ami bennem az elkövetkező 3-5 esztendő alatt felhalmazódik, a világ végéig alapvető kihatással lesz az emberiségre, befolyásolni fogja milliárdok mindennapjait és tudatállapotát. Ez a tét. Egyetlen kötelességem marad hát: az, hogy lehetőségeim szerint megbecsülve magamat, megpróbáljak eljutni képességeim határáig. Ez esetben akkor is elmondhatom, hogy méltósággal éltem, ha kiderül, hogy mindaz, amit gondoltam, alapjaiban hibás. Ha kiderül, hogy ez a szép vízió nem volt több, mint Goethe fényelmélete, s az enciklopédia csupán egy alapvetően irodalomhoz értő íróember egyik nagy kísérlete volt. Karinthy Frigyes is szeretett volna nagyenciklopédiát alkotni, ám ö hozzá sem tudott kezdeni. — Nem biztos persze, hogy Karinthy alkalmas személyiség volt-e egy ilyen mű megalkotásához. S a kérdés ez esetben is felmerül. Hogyan éli meg ezt a kételyt?- Igencsak gyötrő kérdés a számomra, hogy mennyire tartozik hozzá egy életmű hiteléhez a teljességmegkísértésnek kudarca, vagyis a torzó. Képzeljük el, hogy váratlanul megtalálják a milói Vénusz hiányzó karját és visszaragasztják. Ez a műalkotás mint torzó került be a kultúrtörténetbe. Ugyanígy elmondható, hogy ha a pisai ferde tornyot valamilyen mérnöki csoda folytán sikerülne egyenessé tenni, akkor valami ugyancsak „elpusztulna”. Pedig a ferdeség hiba. De az a ferdeség tette lehetővé például a Galilei- féle gravitációs kísérletet. Ez a hiba tehát az emberi kultúrtörténetben egybefonódik egy hatalmas felismeréssel. Talány, hogy mi van megírva abban a bizonyos nagykönyvben. Az áll-e benne, hogy Sebeők János életművéhez hozzátartozik, hogy ö szeretett volna írni ugyan egy enciklopédiát, ám nem sikerült neki, mégis, épp ezzel a kudarccal együtt hiteles az életműve. Broch úgy halt meg, hogy szinte agyonnyomta a „Vergilius haláláénak kézirata, pedig ő is elvonult a családtól egy padlásszobába. Mindazonáltal arra volt kárhoztatva, hogy ne tudja befejezni a művét. „Ember küzdj és bízva bízzál!”- ezzel a gondolattal zárul Madách Az ember tragédiája, s ugyanez a Hisztériumjáték végkicsengése is, amikor Isten parancsára Micsurin megteremti az embert. Egy látszólag értelmetlen küzdés apoteózisáról van tehát szó mindkét esetben. Madách még pregnánsabban megfogalmazza ezt, amikor azt írja, hogy „a cél a küzdés maga”. LEHET NEVETNI! — S milyen hatást remél az új elmélettől, más szóval, mit szeretne, hogyan emlegesse a jelen- és az utókor, ha bebizonyosodna, hogy az állításai valóban helytállóak?- Effektiv, nyilvánvaló és publikus hatásra törekszem. Olyanra, amely semmiképpen sem félreérthető. Nem arra vágyom, hogy legyen egy Sebeők János nevezetű bölcs, akihez elzarándokolnak a hívek, s továbbadják, hogy Sebeők szerint a világ ilyen és ilyen. Nem úgy szándékozom hatni, mint ahogyan Silva agykontrollja, s nem úgy, mint egy csodadoktor. Úgy szeretnék hatni, mint a penicillin, amely effektiv, publikus és nyilvánvaló módon fejtette ki hatását. A Maxwell-féle elektrodinamika ugyanígy hatott. Az időszámítás előtt és az időszámítás után helyzete nem csupán Jézushoz kötve 643
