Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között
magyar szabadságharchoz, mint bármelyik más magyar tájnak a Kárpátok medencéjében. Ezt idézi a város egyik főutcája, a Graf Erdődy Strasse. Egyik legnagyobb birtokos család volt ezen a vidéken, együtt a Batthyány, Kőszegi és Németújvári arisztokrata famíliákkal. Semmi különös nincs abban, hogy a mai Ausztriában főutca őrzi egy magyar gróf emlékét. Hiszen maga a grófi cím is német találmány - az első magyar gróf Hunyadi János volt -, a magyar arisztokraták történelmi jelenléte természetes itt. Csakhogy a felsőőri névadó gróf inkább volt magyar hazafi, mint osztrák előkelőség. Történetét Galambos páter mesélte el. Az idegen katonákat vigyék el tőlünk, a magyar katonákat hozzák haza! - egyike az 1848. március 15-i tizenkét pontnak. Sok magyar katona állomásozott a hazán kívül, szétszórva a Habsburgok birodalmában. Huszárszázadok nem várták meg Bécs engedélyét, önhatalmúlag elindultak haza. A Lenkey-huszárokat a történelem és Petőfi versével az irodalom is számon tartja. Linzben is szolgáltak magyar huszárok, akik a márciusi ifjak hívására hazaindultak. Éjjelente vágtattak az országutakon, nappal az erdőségekben rejtőzködtek. Az első magyar helység, amelyet útba ejtettek, Felsőőr volt. Ünnepélyesen fogadták és megvendégelték őket. Jön Jellasiscs is, ő a magyar forradalom ellen vonul. Felsőőr népe házaiba zárkózik, még vizet sem ad a hívatlanoknak. Világos után osztrák sereg fogja körül Felsőőrt. Bécs parancsa úgy szól, hogy példásan meg kell büntetni a lázadókat. Olyan hatalmas sarcot rónak ki Éelsőőrre, amelyet a gazdák, az iparosok semmiképpen nem tudnának megfizetni. Márpedig másként felgyújtják a házaikat. Ekkor lép a színre Erdődy gróf. Aranygyapjas lovag, a legmagasabb osztrák rendjelet viseli, és aligha lehetne lázadónak tekinteni. Lealkuszik valamennyit a hadisarcból, a többit ő maga fizeti meg. A felsőőriek évekig törlesztik a grófnak a kölcsönt, a maradékot a család elengedi nekik. Hálából nevezik el a főutcát az Erdődyekről. Az már osztrák nagyvonalúságra vall, hogy 1920 után a Bécs uralma alá adott városban senki nem akarta levétetni az Erdődy grófok utcatábláját. Vajon mi lenne a sorsa Funar városában, a mai Kolozsváron? Másik drámai esemény az Őrségben, annak burgenlandi részében, a második világháború volt. Itt ez már 1939-ben elkezdődött, mivel Hitler 1938-ban uralma alá hajtotta Ausztriát, s benne a burgenlandi magyar településeket. Azonnal bezárták a magyar iskolákat, betiltották a magyar nyelv használatát a hatóságoknál, a közéletben. Csak a templomokban tűrték meg — egyelőre. Mit számított Berlinben az, hogy Magyarország hivatalosan Németország szövetségese volt, és egy szövetséges nemzet fiainak nem ilyen bánásmód járna! Minden állampolgári jogától megfosztották a burgenlandi magyarságot, de úgy vélték, hogy katonának jó lesz az őrségi magyar a Harmadik Birodalom szolgálatában. Távoli német helyőrségekbe szórták szét a burgenlandi magyar férfiakat, hogy ne nagyon érintkezhessenek egymással. Ezek a kényszerű németek, a székely gyepűvédők utódai, a Wehrmacht egyenruhájában jelen voltak Oroszországban, Franciaországban, Görögországban, mindenütt a megszállt Európában. Főleg a frontokon, keleten, délen, nyugaton... Alsóőr kicsi főterén, szemben a községházával, hatalmas közös sírkő, az 608
