Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Villányi László: Költészettan, Majd lesz egy karácsony (versek)

VILLÁNYI LÁSZLÓ

Költészettan

„Költészet az is, hogy létezel...” Vladimír Holan

Integetésed a buszról, lépésed hozzám, szinte belém, ujjaid között az alma, csuklód íve, mikor verset olvasol; várakozásod, szemérmes szemérmetlenséggel, a teljes élvezetre, örömöd nem titkolt hangja, a szabadság, ahogy magadba fogadsz.

Majd lesz egy karácsony

Egyszerre érezze érintésemet teste összes pontján - úgy mozdultam kezemmel és számmal. Ugyanakkor nézni szerettem volna meztelenségét, ülve a karosszékben, az ablaknál. (De ő már belső táján vezetett, s egymáshoz igazodott lélegzetünk.)

Odabújhattam egy kedves mondatához. Eltüntette félelmeimet. (Mert néha úgy jártam, mint aki feje felett tartja az esernyőt, pedig már kisütött a nap.) Jó volt tudni a jövő időről. Hogy szólíthat még, másként.

Elképzeltem: majdan unokájával játszik a karácsonyfa alatt. Az új terepjáró ügyességét próbálgatják, s könyvekből épülnek kusza akadályok. Az egyikről ránézek, de nem kell szégyenkeznie, mert egykor el semmi sem maradt.

591