Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 1-2. szám - VALLÁS ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET - Molnár Miklós: Sorvasztó kényszerpremisszák - Szociológia a totalitárius államban

amit a magyar szociológus szabadon, előítéletektől mentesen, mindenféle összefüg­gésében tárgyalhatna. Ideológiai tilalomfák gátolják meg például, hogy a szociológia alaposan elemezhesse a tömegesen elharapózó ún. deviáns viselkedést (a bűnözést, kivált a fiatalkorúnkét, az alkoholizmust, a kábítószerélvezetet, az öngyilkosságokat, a prostitúciót) - pedig ez csakugyan ,társadalmi érdeket’ szolgálna. Aki közelebbről vizsgálja ezt a kérdést, megdöbbenve tapasztalhatja, mily embertelenül fölületes a törvénykezés: a jurisdictio ideológusai előásták a kereszténység terminológiai dögte­metőjéből a szabad akarat fosszilis dogmáját, s az igazságszolgáltatás olyannyira fe­lelősnek tételezi az egyént tetteiért, amit se a genetika, se a lélektan, se a szociológia nem igazol. A mitikus ,társadalmi tulajdont’ szigorúbb szankciók védelmezik, mint egykor a magántulajdont. A bíróságok nap nap után cinikus felelőtlenséggel állapít- gatják meg a deviáns magatartásuk miatt bűnözőnek minősített egyénekről, hogy mivel „képesek voltak arra, hogy cselekedeteik társadalmi veszélyességét fölismerjék”, bün­tethetők és büntetendők, vagyis alávetendők egy korhadt, középkorias büntetőrendszer machinációinak. Az igazságszolgáltatás az ,igazság1 nevében lesújt, megtorol, bosszút áll. Méltányosságnak, emberségnek, szeretetnek még az írmagját is nehéz fölfedezni ebben az „igazságszolgáltatásban: szóhasználatában minduntalan fölbukkan egy kife­jezés: különös kegyetlenséggel. Valóban: ez a törvénykezés különös kegyetlenséggel bünteti áldozatait. A szociológia erről is kénytelen hallgatni. A szociológia nem tudja ellátni fontos feladatait. A szociológia-írja Joseph H. Abraham angol szociológus5 - „elsősorban a társadalom kritikája. ... Ezért... csak nyílt társada­lomban virágozhat. ... Az olyan zárt társadalmakban, mint a mai totalitárius államok, nem szívelik, sőt nyilvánvaló okokból szándékosan el is nyomják a szociológiai gondol­kodást és vizsgálódást. Másodsorban ... - és ez ismét csak nyílt társadalomban lehet­séges - a szociológia önnön kritikája kell hogy legyen”. Igen fogyatékos a társadalmi csoportoknak és rétegeknek, a társadalom egészének, valamint a társadalom vezetőinek önismerete. Az említett tabuk miatt fontos fölisme­rések nem fogalmazódhatnak meg. Ha állami és pártdöntéseket (voltaképpen mindig pártdöntésekről van szó, jogos tehát a pártállam kifejezés: az egyén az államé, az állam pedig a párté) csak helyeselni szabad, a társadalomrajz gyermeteggé válik, a társa­dalmi visszacsatolás pedig lehetetlenné. Emigrációba kényszerített szociológusoknak Nyugaton kiadott művei természetszerűleg nem válhatnak a társadalmi önismeret szerves részeivé, sőt az ilyen szociológusok néhány évnyi emigráció után többé már nem vizsgálhatják az aktuális folyamatokat, mert elszigetelődnek a tények mozgásától (éppen ezért olyan végzetes rájuk nézve az emigráció). Az idehaza művelt hivatalos társadalomtudomány alapvetően hazug és demagóg premisszákat kénytelen elfogadni. Semmiképpen sem táplálhat és támaszthat kételyt például az alábbi hittételek iránt:- a hatalom a munkásosztály kezében van (holott a pártvezetőségében);- ami van, az „szocializmus”; — a „létező szocializmus” „forradalom” útján jött létre; — a pártpolitika a „széles néptömegek” akaratát fejezi ki (holott a „széles néptö­megeket” lekezelik, éretlen, infantilis masszaként bánnak vele, diktatórikus vagy pa­ternalista módon állandó agymosásban részesítik - ezt az agymosást „tudatformálás”- nak nevezik). A kutatónak arra sincsen lehetősége, hogy - ha már csalhatatlan módszerként ráerőltették, beléje plántálták — csakugyan módszerként használja a marxizmust: ehe­lyett a marxizmusnak olyan hivatalos interpretációját kell elfogadnia és érvényesíte­nie, amely roskadásig meg van terhelve propaganda-ürülékkel, éppen aktuális párt- követelményekkel, központi elvekkel és állásfoglalásokkal - valamint az ún. „proletár internacionalizmus” jegyében frissiben megfogalmazott időszerű kampányfeladatok­kal. Ki vannak mérve a használható szavak és fogalmak, és meg van szabva értelme­159

Next

/
Thumbnails
Contents