Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 1-2. szám - Csicskó Mária: A hiányzó parasztpolitikus B. Szabó István

7 Szijj Bálint (1868-1945) - földműves, módos paraszt, politikus. A Nagyatádi-fóle Kisgazda- párt alapító tagja, 1920-1926 között parlamenti képviselő, 1927-től 1944-ig felsőházi tag. 1930-tól haláláig a Független Kisgazda- párt elnöke.

8 G. Váczy Lajos (1891—?) - földműves. Már Nagyatádi Szabó István életében foglalkozott politikával, majd bekapcsolódott a Gaál Gasz- ton-féle Független Kisgazdapárt tevékenységébe. A harmincas évektől a nagy választmány tagja. 1939-ben a Bihar vármegyei lajstromon került be a Parlamentbe, később kilépett a pártból, 1945 után nem volt képviselő.

9 Felszólalásai megtalálhatók az 1939. évi június hó 10-re hirdetett Országgyűlés Képviselóházá- nak Naplójában. Bp. Athenaeum, 4. k.: 479- 483. p., 9. k.: 400-402. p., 14. k.: 443-447. p., 15. k.: 275-277. p., 309-313 p., 17. k.: 426- 429. p.

10 B. Sz. I.-hagyaték.

11 Klein Antal dr. (1885-1979) - földbirtokos, nyugalmazott főispán. A húszas évektől 1944-ig volt Tolna vármegyei képviselő. Kezdetben az Egységes Párt színeiben lépett fel, majd 1931 után a Kisgazdapárthoz csatlakozott, amelyet azonban 1941 februárjában elhagyott. Bár német származású volt, keményen ostorozta a Volksbund működését. 1949-ben letartóztatták, elítélték, 1955-ben szabadult.

12 A Független Kisgazdapárt 1939. augusztus 30- án megtartott képviselői értekezletének jegyzőkönyve. B. Sz. I.-hagyaték.

13 BML Békéscsabai Tagozata 33 f. Az SZOP, NPP, FKgP iratai és B. Sz. I.-hagyaték.

14 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulása 1944. december 21-22. Bp. Kossuth, 1984. 54—56. p.

15 Gyöngyösi János dr. (1893-1951) - könyvkereskedő, politikus. A harmincas évek elejétől a Kisgazdapárt tagja. 1944. december 22-től 1947. május 31-ig külügyminiszter, ezután haláláig a Pénzintézeti Központ elnöke. 1947 szeptemberétől a Kisgazdapárt főtitkára. Azoknak a kisgazdapárti politikusoknak az életrajzát, akik 1944 decemberét követően képviselői tisztséget töltöttek be, az alábbi lexikon adatainak fel- használásával készítettük cl: Vida István-Vö- rös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944—1949. Bp. ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézete, 1991. 260. p.

16 Lásd erről B. Szabó István felszólalását a Nemzetgyűlés 1945. december 4-i ülésén. In: Az 1945. évi november 29-ére összehívott Nemzetgyűlés naplója. Bp. Athenaeum, 1946. 1. k. 102-116. p.

17 A Katonapolitikai Osztály a HM 1945 márciusában felállított osztálya, amely közvetlenül a miniszternek volt alárendelve. Feladatait a katonai nyilvántartásban és hírszerzésben, a háborús bűnösök felkutatásában, valamint a hadseregen belüli elhárító tevékenységben határozták meg. 1947 májusában csoportfőnökséggé, 1949 februárjában főcsoportfőnökséggé alakult át. 1950-ben - a katonai hírszerző részleg kivételével - az Államvédelmi Hatósághoz került át. 1945-1948 között Pál ily

György, majd Földi Lajos, később Révész Géza volt a vezetője.

18 Vörös János (1891-1968) - hivatásos katonatiszt, vezérezredes. 1944. április 19. és október 16. között a Honvéd Vezérkar főnöke. A nyilas hatalomátvétel után átment a Vörös Hadsereghez. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig az Ideiglenes Kormány honvédelmi minisztere. 1949-ben letartóztatták, életfogytiglani büntetésre ítélték, 1956 decemberében szabadult.

19 Jelentés B. Szabó István áll am miniszter és Szabó Árpád vésztői kisgazdapárti képviselő 1946. június 14-én Gyulán tartott beszédéről. PIL 274 f. 219 ö.e. 63-65. p. Az MKP KV Szervezési Osztályához küldött jelentés az MKP Zala megyei pártbizottságától (1946. augusztus) uo. 213 ö.e. 98. p.

20 Bibó István: A demokrácia válsága. In: Bibói. m. 15-79. p.

21 Pfeiffer Zoltán dr. (1900-1981) - ügyvéd, politikus. 1931-től a Kisgazdapárt tagja, 1936-tól a párt ügyésze. 1945 novemberétől 1946 decemberéig az Igazságügyminisztérium politikai államtitkára, parlamenti képviselő. 1947 nyarán alapítója és elnöke az ellenzéki Magyar Függetlenségi Pártnak. 1947 novemberében emigrált.

22 Bognár József dr. (1917) - középiskolai tanár, politikus, tudományos kutató. 1943-ban lépett be a Kisgazdapártba. 1945 és 1990 között parlamenti képviselő. 1946-47-ben tájékoztatásügyi miniszter, 1947 februárjától a Kisgazdapárt budapesti főtitkára, 1947-től 1949-ig Budapest polgármestere. Az ötvenes években különböző miniszteri posztokat töltött be. 1956- ban miniszterelnök-helyettes volt. 1956 után tudományos kutató, egyetemi oktató, az MTA tagja.

23 Viharsarok 1947. január 29., április 11., június

21., június 28., július 2. és július 6.

24 PIL 274 f. 214 ö.e. 45-46. p.

25 Keleti Ferenc (1910-1979) - pártmunkás, parti- zánosztag-komisszár. 1932-től a csehszlovákiai kommunista párt tagja. 1944-ben részt vesz a szlovák nemzeti felkelésben. Losonc felszabadulása után a helyi KP szervezője. 1945-ben jön Budapestre. 1945 és 1956 között vezető pártmunkás, 1946-tól az MKP Békés megyei titkára, majd az MDP KV Adminisztratív Osztályának vezetője, 1956 és 1959 között bukaresti nagykövet, végül a Pest Megyei Tánács elnöke.

26 Szolnoki István dr. (1908-1986) - kereskedő, gazdasági tanácsadó. 1938-ban lépett a Kisgazdapártba. 1945-ben a párt közigazgatási osztályának vezetője. 1945 és 1948 között parlamenti képviselő. 1946-ban pár hónapig a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztériumban politikai államtitkár. Pfeiffer Zoltán politikai környezetéhez tartozott, fokozatosan szembekerült a párt baloldali irányzatával.

27 Kovács István (1900-1980)- földműves. 1942 és 1944 között a Magyar Parasztszövetség Fejér megyei elnöke. 1945-től 1949-ig parlamenti képviselő. 1946 szeptemberétől a Kisgazdapárt PB-jének tagja. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó indítványát 1947. február 7-én terjesztette elő.

140