Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10-11. szám - Soltész István: "Szép a kettős székelyhuszár"
Sírva-ríva így kértem a vármegyét, Mind hiába, nem láthattam sikerét, Azt adták ki: törvény tiltja, nem szabad, Az én babám katonának benn marad. Benn is maradt, felöltözött huszárnak, Olyan szép volt, illet von kapitánynak, Jaj, de mit ér neki a szép ruhája, Ha érette itthon hervad rózsája. Szegény huszár, tegnap indult Prágába, Utoljára szorított a karjába, Jaj istenem, hova legyek, búsulok, Sohsem látlak kincsem, rózsám, meghalok. JEGYZETEK 1 Kertész Manó: Szokásmondások. Helikon Kiadó az 1922-es megjelenés szerint. Budapest, 1985. 114 o. 2 Soltész István: El kell menni katonának. Zrínyi Katonai Kiadó Budapest, 1981. 183. o. 3 Soltész: i. m. 368. o. 4 OSZK. Oct. H. 1085. 121. b) lap, 126. sz. Talán Szegedről való ének, összesen négy szakaszban. 5 Soltész: i. m. 129. o. 6 Soltész: i. m. 49. o. 7 Soltész: i. m. 52. o. 8 Soltész: i. m. 64—70. o. 9 Soltész: i. m. 75. o. 10 Soltész: i. m. 27. o. 11 Soltész: i. m. 77., 97. o. 12 Barcy Zoltán-Somogyi Győző: Magyar huszárok. Móra Ferenc Kiadó, 1987. 61. o. 13 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. A palócok művészete. V. kötet. Budapest, 1907. Soltész: i. m. 99. o. 14 Soltész: i. m. 99. o. 15 Soltész: i. m. 62., 63. o. 16 Magyar Néprajzi Lexikon. III. kötet. Akadémiai Kiadó Budapest, 1980. 461. o. 17 Soltész: i. m. 154., 155. o. Feltehetően Zalaszentivánról van benne szó. A szöveg horvát nemzetiségi környezetben született. 18 Soltész: i. m. 61. o. 19 Következetesen, szá-ndékosan használom a „paraszt huszár”, a „paraszt nóta”, „paraszti hiedelem” stb. kifejezéseket, nem pedig a tágabb jelentésű és merítésé „nép”-et. Ugyanis a földműves lakosságról van szó, nem a „nép" daláról, hagyományáról. 20 Soltész: i. m. 74. o. 21 Ütik a rézdobot 22 A csárdában szépen muzsikálnak 1715 nyarától számíthatjuk Magyarországon III. Károly törvénye nyomán az állandó hadsereg felállítását. Az országgyűlés szavazta meg az esedékes újonclétszámot, azt elosztották megyék, helységek szerint, rendszerint erőszakkal vitték a legényeket, sokakat, a fóldesúmak, bírónak, papnak nem tetszőket kiszolgáltatták. Az „öreg” jelző ez időben valóban nagy szolgáló időt jelentett, senki nem tudta, meddig tartják bent. A tizenkét év a minimum volt. 23 Bakának soroztak. Ekkor már soroztak, erről az 1868-as, a kiegyezés utáni törvény rendelkezett, kimondva az általános védkötelezet tséget. 24 Szép a kettős székely huszár A 2. huszárezred, amelyiknek székely katonájáról van szó, Nagyszeben és környékéről sorozott. 1869-ig osztrák vezényleté volt, a csákó szürkésfehér. 1869-től honvéd ezred lett világoskék csákóval. A kék a székely - ség körében nemesi szín volt, lófok, nemesek ezzel festhették kívül, belül a házukat, a lovascsaládok lányai kék pántlikát hordtak a hajukban. Az ezred-huszárok a csákó bal oldalán viselték a sárgaréz „2”-es számot. 25 Jól van dolga a mostani huszárnak A zentelkei nóta azok közé tartozik, amiket vigasztalónak is lehet nevezni. Az otthon maradt édesanyát, lányt igyekszik arról meggyőzni a huszár, hogy jó dolga van. 26 Ha felülök kesely lábú lovamra A kesely (kese), az alul fehér lábú ló. Csatából jön a huszár, első dolga a lovával törődni. 27 Wie arch ist die Bosheit Észak-dunántúli németajkú lakosainak körében sok katonanóta él, közülük való a bemutatott, hevenyészett gyorsfordítással. 28 Sestra brata umivala Szívesebben beszél az ember Magyarország ethno graphiájáról, mint a magyar néprajzról. A folldórt som lehet eloldani a történeti folyamainktól. A közölt huszárnóta a magyarországi szlovákság kultúrkörében született, szlovák huszárról, hősi halottról. 29 Kis pej lovam csak a fődet kapálja Leszerelő huszár szabadszájú nótája. A szövegben a „muszka” átlalánosító kifejezés, minden ruszint, ukránt, oroszt így neveztek. Ami a káromkodást illeti, a közmondás szintén szóvá teszi: káromkodik, mint a huszár. Minden katona között a legdühödtebben. Nem annyira azért, mert eredendően ilyen természetű. A sok lovaglás állandó fájdalommal járó krónikus gyomorbán- talmakat okoz. Ettől mogorva a huszár. 30 A vízbe fúlt huszárok A múlt század végi huszárballada megtörtént szerencsétlenséget ad elő, ponyván is terjesztették az esetet. 1877. július 29-én indultak el az európai nagyhatalmak berlini kongresszusának felhatalmazására az osztrákmagyar egységek Bosznia, Hercegovina és a novibazári szandzsák megszállására. Az akció október 20-ig tartott, a veszteség hét és fél ezer katonahalált jelentett. Az okkupációban a lovasezredek négyötöde Magyarországról származott, benne a 14. és 15. nyíregyházi huszárezred. Járatlanok voltak a hegyvidéki nehézségek legyőzésében, a katonákat a hadvezetés rossz felszereléssel, megoldatlan hadtáppal, kedvezőtlen időjárás közepette küldte ki. így nagyok voltak a veszteségek. A lakosok fegyveresen keltek fel a megszállók ellen. A balladában szereplő huszonhét szabolcsi huszár visszatérőben fulladt a Drávába, amikor a katonavonat alatt leszakadt Eszék közelében a folyó hídja. A nyolcadik versszakban szereplő Magláj boszniai hegyi város, ahol sok vér folyt el. ag£g» 980
