Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10-11. szám - Hermann Róbert: Huszárhősök és hőstettek 1848 őszén és telén Nyugat-Magyarországon
HERMANN RÓBERT ^uszárhősök és hőstettek 1848 őszén és telén Nyugat-Magyarországon Mikor a huszárok csatába indulnak, Az Isten szeméből örömkönnyek hullnak - S innen lehet aztán azt kimagyarázni: Mért szokott a huszár oly gyakran megázni. Ha én Isten volnék, csak azt vinném végbe, Hogy lóháton menne a huszár az égbe. Sárosi Gyula: Ponyvára került Aranytrombita 1848 őszén és telén a huszároknak mindkettőből, csatából és csapadékból egyaránt alaposan kijutott. 1848 szeptember-októberében a Josip Jellaöic horvát bán vezette inváziós hadsereg elleni harcokban mutathatták meg katonai tudásukat, november—decemberben a nehéz és idegőrlő határvédelmi szolgálatban, előőrsi portyákban, kisebb akciókban hárult rájuk jelentős teher; 1848 december közepétől pedig a császári-királyi (cs. kir.) fősereg elleni harcokban a huszárok feladata volt a gyalogság és a tüzérség visszavonulásának biztosítása. Szeptember 23. éjszakáján Répásy Mihály, a Württemberg-huszárok őrnagya Me- zőkomárom környékén megtámadta a Jellaöic seregéhez csatlakozott Hardegg-vérteseket. Az akcióban különösen kitüntette magát Jelics József főhadnagy. A huszárok egy vértest levágtak, egyet sebesülten hátrahagytak, egyet pedig elfogtak. Az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csatában a magyar huszárság nem játszott igazán komoly szerepet. A magyar centrumban a Sándor-huszárok két százada próbálkozott előnyomulni, de az arcvonal előtt húzódó patak ezt lehetetlenné tette. A magyar jobbszárnyon viszont a horvátok átkarolási kísérletét többek között a gróf Andrássy Gyula által időben a helyszínre hozott két század Miklós-huszár segítette visszaverni. A magyar huszárok összesen 17 százada (6 század Sándor-, 5 század Württemberg- és 4 század Miklós-huszár) azonban így is respektusra kényszerítette JellaCicot. Többek között a „számos huszárcsapattal” indokolta azt, hogy miért nem folytatta Pákozd után támadó hadműveleteit. Jelentős szerep jutott viszont a Pákozd előtt kikülömtett két század Miklós huszárnak a JellaCic oldalvédje, a Roth és Philippovich tábornokok vezette hadosztály elleni hadműveletek során. Roth október 2-án érte el Ozorát, 3-án Kálozt. Egy zászlóalja Tácot, kettő Soponyát szállta meg. Október 4-én Székesfehérvár határába érve, Roth megdöbbenve tapasztalta, hogy egy ellenséges várossal kell farkasszemet néznie. Ezért visz- szafordult, s megindult Szlavónia felé. Csakhogy ekkor már újabb és újabb akadályokba ütközött. Október 4-én Görgei a Miklós-huszárok élén Tácott rajtaütött Roth volt elővédjén, a hadosztály legértékesebb részén. A rohamban Bíró közhuszár elesett, Pálfy őrmester, zászlótartó megsebesült. A horvátok 11 halottat és több sebesültet veszítettek. 945
