Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Kovács Andor: '56 és a Szabadegyetem
KOVÁCS ANDOR ’56 és a Szabadegyetem Ma már többször hallottunk az emigrációról, és Steinmann Judith előadásában az emigrációba került magyarság egyik szervezetének megfeszített munkájáról. Mielőtt az Európai Protestáns Szabadegyetem 1956-hoz való kapcsolatainak fölsorolásába kezdenék, szükségesnek érzem a nyugat-európai magyar emigráció életéről néhány fontos dolog megemlítését. Mint már Steinmann Judith is említette, az EPMSZ nem politikai, hanem szellemi mozgalom, s ezért fennállása óta napi politikával nem foglalkozik, holott az 1956-os magyar forradalom politikai menekültjei hívták életre. Az EPMSZ, ellentétben sok más emigráns egyesülettel, mozgalommal, sem nevében, sem célkitűzéseiben nem utal közvetlenül 1956-ra, így nem is igényelte soha saját részére 1956 céljai Nyugaton való képviseletét. Az EPMSZ működését, célját, létjogosultságát nem valami, vagy valaki képviseletére való aspirálás igazolja, hanem a szovjet megszállás és az ateista, kommunista diktatúra alatt szenvedő egyetemes magyar nemzet és annak kultúrája szolgálata elsősorban a Nyugat-Európában szétszórtságban élő nemzettagok között. Az EPMSZ alapítói számuk és lehetőségeik szűk határainak ismeretében, és okulva első emigrációs éveik csalódásából, tévhitéből, nem tűzték ki céljaik közé a nemzetet szorító rablánc szétzúzását, hanem egy általuk elvégezhetőnek látszó részfeladatokra koncentrálták erőiket, s ezen részfeladatok támogatására kérték a körülöttük élő honfitársaik segítségét is. Előbb azonban el kell mondanom, miben állt az 1956-os magyar emigráció első éveinek csalódása, tévhite. Az 1956-os magyar forradalom pozitív nyugati visszhangjára, amelyről részletesen Kende Péter ad majd ismertetést, szóval a forradalomból magunkkal hozott aktivitás, és ’56-os élmény azzal a reménnyel töltött el legtöbbünket, ha megismertetjük Nyugattal a szovjet rendszer igazi arcát, amelyet véleményünk szerint a Nyugat egyáltalán nem ismert, akkor majd jön a nagy nyugati összefogás hazánk igazi fölszabadítására. E remény alapján 1956-ra hivatkozva tucatjával alakultak magyar egyesületek a „minden magyar velünk tart” 1956-os jelszavára apellálva. Erre az időszakra esik a magyar myelvű újságok, folyóiratok tucatjainak születési dátuma is. Mi, az EPMSZ későbbi alapítói, aktív tagjai, szorgalmas munkásai, kezdetben valamennyien tevékenykedtünk új lakóhelyünk magyar egyesületeiben, cikkeket írtunk az elnyomásból és a forradalomból szerzett élményeinkről - a ténykimondás belső indíttatása alapján. Pár év után azon981
