Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8-9. szám - Tóth Zsolt: Kezdet és kifejlet (Karácsony Benő novellaciklusai)

tetések által vezérelt vad emberárból ezen novellák üzenete szerint csak a szerelem segítségével lehet kiemelkedni. A szerelem bűvös univerzumának ábrázolásában viszont a naturális hatásokra törekvő kifejezés- és gondolkodásmód helyébe egy imp- resszionisztikus és romantikus hangulatfestés lép, stilárisan is érzékeltetve a hirtelen fellángoló érzelmek másságát, s a légies, valószínűtlen viselkedés létjogosultságát. A bensőséges atmoszféra azonban csak az egyik alkotórésze ennek a többeket magával ragadó szerelmi önkívületnek, hiszen ezekhez a mámorító helyzetekhez a szélsőséges reakciók s a túlzó szertelenségek is hozzátartoznak olykor. Az elhagyatottság érzése például tipikusan romantikus elhatározásokat is kivált egyesekben, s ennek megfelelően Karácsony korai novelláiban a szerelmi csalódás öngyilkossági kísérletekbe torkollik, a szerelmi bánat pedig párbajok megvívására sarkall.

Ez a pénz és a szerelem által meghatározott dualisztikus világ meglehetősen egyöntetűen, már-már monotóniába hajlóan tűnik fel mindegyik történetben, s így ezek a fiatalkori Karácsony-írások egy egységes elméleti alapon nyugvó, viszont vegyes benyomásokat keltő ciklus körvonalait rajzolják meg. A Szerelem-ciklus darabjaiban jelenlévő radikális társadalombírálat ugyanis kevéssé képes elegyedni a novellákban gyakran kibontakozó lírai hangulatokkal, s ez a megoldatlanság többnyire a művészileg kétes értékű, sablonos cselekményvezetés egyeduralmához vezet.

Am ez az öt történet, vagyis Karácsony gyulafehérvári novellisztikája minden kiforratlansága és részleges sikerületlensége ellenére is fontos viszonyítási alap, amellyel az életmű számos más részterülete is kapcsolatba hozható még, hiszen az itt felvetett és monomániásan ismételgetett témák közül a nyomor és a nélkülözés bemutatása, kevésbé radikálisan és kevésbé ideologikusán ugyan, de a továbbiakban is előtűnik majd, a kolozsvári novellákban csakúgy, mint a nagyregényekben. Az idillke- resés témája pedig, ha szélesebb értelemben is, a párkapcsolatokon kívül az intim mikroközösségekre is kiterjesztve a megnyugvás, a lelki béke lehetőségét, a regények egyik középponti motívuma lesz mindvégig, az idő múlásával még fokozódó mértékben is.

Az öt gyulafehérvári novella (Az asszony, Levél, Románc, Hangulatok, Hanna sorsa) néhány érdekes, bár külsődleges ismertetőjellel is rendelkezik még. A ciklus darabjainak közreadásáról például megjegyzendő, hogy - tekintettel a Gyulafehérvári Hírlap diktálta terjedelmi korlátozásokra — mindegyik szöveg két részre tagolva jelent meg, s így az első részt mindig csak egy hét múltán követhette a második, befejező rész.4 A másik, azonnal szembetűnő megjelenési sajátság pedig az, hogy e novellákat nem ugyanazon név alatt nyomtatta ki az újság. Az első három kispróza fölött még a Klärmann Benő név szerepel, amely egyfajta kontamináció a szerző családi neve és később elhíresülö írói neve között, az utolsó kettő fölött pedig, talán azért, hogy változatosabban hasson a tárcarovat szerzőinek névsora, az önironikus csengésű, vidám és bolondos „Kóró Béni” írói név áll - kissé szerencsétlenül olyan hangulatokat sugallva és ígérve, amelyeknek éppen az ellenkezője bontakozik ki aztán.

A gyulafehérvári „zsengék” mindössze két esztendő, az 1908-as és 1909-es év termései - a kolozsvári novellák ezzel szemben legalább húszévnyi időtartamot ívelnek át. Ezek jelentős hányada, szám szerint tizenkét írás, a Tavaszi ballada című kötetben gyűlt össze, amely az Erdélyi Könyvbarátok Társaságának könyvsorozatában látott napvilágot 1925-ben. Ez volt egyébként Karácsony Benő első könyve, s ez maradt, élete folyamán legalábbis, az egyetlen novelláskötete, annak ellenére, hogy még 1925 után is kerültek ki a keze alól kisprózák, amelyek a Pásztortűz és az Erdélyi Helikon hasábjain kaptak helyet. Ezek az alkotások csak jóval később, 1968-ban, illetve 1990-ben csatlakozhattak az 1925-ös kötetben összerendezett tizenkét novella társaságához, ebben a két időpontban jelent meg ugyanis, s mindkétszer a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, a Karácsony-novellák két legutóbbi, egyre újabb és újabb művekkel kibővített kiadása.

815