Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8-9. szám - Nagy Olga: Egy Ezeregyéjszaka-mese népi változatai

B) Szegény királyként ébredve hatalmát gyakorolja.

C) Király véglegesen magához hívja, pénzt ad neki és feleségének, de mert túlságosan költekeznek, csak temetésükre ígér újabb pénzt. Szegény ember és felesége be akaija csapni a királyt, s a férj, illetve feleség a királynál, illetve királynénál a társa temetésére kér pénzt, ami miatt a király elűzi őket az országból. A Győri Klára által elmondott változat közel áll Benedek Elek átdolgozásához. Mesemondónk 1910-ben hallotta a mesét apjától, aki fóltehető- leg maga olvasta a Benedek Elek-féle átdolgozást. Erre vall a hajszálra való megegyezése, és általában a király és a szegény ember viszonyának azonos felfogása.

AZ INDOKLÁS SZEREPE AZ ESZMEISÉG KIALAKULÁSÁBAN

Bár a két változat szerkezetileg nem hoz újat, eszmeiség, világnézet, erkölcsi felfogás tekintetében lényeges különbséget mutat. Az egyik változat hangsúlyozottan társadalmi mondanivalót, éles konfliktust ábrázol a király meg a szegény ember között, és a nép királyellenes felfogását tükrözi. A másik mentes a társadalmi konfliktus ábrázolásától, és királyhű felfogást fejez ki.

E különbségek vizsgálata már túlmutat a kizárólagos szerkezeti elemzésen, és a népi ábrázolásmód gazdag tartalmi meg formai eszközeire, lehetőségeire utal. Segít megközelíteni azt a kérdést, hogy miként befolyásolja a mesemondó, a mesemondók sora, illetve a mesehallgató közönség élet- és világ- szemlélete, erkölcsi felfogása az ábrázolásmódot.

Ahhoz, hogy az eszmeiség, világlátás szerepét lemérjük, hasonlítsuk össze a két széki változatot most már epizódokra bontva, rámutatva a különbségekre. A könnyebb áttekintés okából a Győri Klára-féle változatot, mely közelebb áll az irodalmi forráshoz, tekintsük 1., míg a Bikfalviné változatát 2. változatnak.

A ep. A motívum. A király betér a szegényhez.

1. v.

„Többek közt egyszer egy király azt gondolta magába, eljárja végig az országot, hogy lássa, a nípek milyenek. O bi- zanyasadjék meg az ű szemivei minden felől.”

2. v.

„Na - azt mondja (a király) - te szegény ember, itt laksz az erdő szélin, más házat nem láttam, de hozzád kérezkedek bé, légy olyan jó, adjál nekem éjjeli szállást. Eltévedtem a vadászatba, s nem tudok a sötétbe kikapcsolódni, hol vagyok.”

Akirály első változatunkban „országjáró útja” során tér be a szegényhez, hogy „lássa, a nípek milyenek. Ö bizanyasadjék meg az ű szemivei minden felől...” -következésképp bölcs és jó uralkodó. Második változatunkban: „Eltévedtem a vadászatba” - mondja a király a szegénynek, mikor bekopogtat.

Ugyancsak az A epizód B motívuma látszólag hajszálra megegyezik: a király teljesíti a szegény ember kívánságát: királlyá lesz. De nézzük meg e teljesítésnek milyen más indoklása van:

775