Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 8-9. szám - Páskándi Géza: Mátyás és a bolondériák vagy: a magát védő szobor (regejáték) I.
MÁSODIK SZEKÉRTOLÓ Én is amondó vagyok. (Lefeküsznek, horkolás) LANGALÉT Koppints a fejükre, s mienk az oroszlán! (Lungupungu üt egy nem túl nagyot Első szekértoló fejére. Az, mint egy paprikajancsi egyből felül, pislog.) ELSŐ SZEKÉRTOLÓ Álmomban dió koppant fejemre! Lehetséges-é, hogy az álomtól is kinő a búb! (Tapogatja) (Lungupungu most még nagyobbat koppint mindkettő fejére.) No, ez megvolna. Aztán minek nékünk a két oroszlán? (Urához.) LANGALÉT Kell a címerembe! LUNGUPUNGU Azt éppenséggel rajzolni is lehet, felség. LANGALÉT Ej, hogy adná ki magát, hogy nincs udvaromban legalább két oroszlán! A címerembe pedig majd belerajzolunk hetvenhét aranysörényű bestiát, amint sárga búzamező kellős közepében állnak. LUNGUPUNGU De felség, méltóztas- sék megfontolni e dolgot: a sárga búzamezőtől nem látszik majd az oroszlán sárgája. LANGALÉT Méghogy a sárgája! Akkor rajzoljatok fehér oroszlánt. Még a tojásnak is van sárgája és fehérje! Vagy fössetek narancsszín oroszlánokat. Mit bánom én! A mező legyen citrom, az oroszlán meg narancs! Ez lesz a megoldás! LUNGUPUNGU Nem kéne inkább hetvenhét narancsot? LANGALÉT Oroszlán lesz és punktum. Hetvenhét oroszlán! LUNGUPUNGU Dehát nekünk csak kettő lesz, királyom! LANGALÉT Majd ugyanazt a kettőt rajzoljuk a címerbe. Hetvenhétszer! LUNGUPUNGU Kétszer hetvenhét az... százötvennégy, uram. Ennyi aligha fér a címerünkbe. LANGALÉT Ej ostoba, úgy értettem, hogy a rajzhoz két oroszlán közül hol egyik, hol a másik lesz a minta! LUNGUPUNGU De felség, akkor az egyik oroszlánt kettőbe kell vágni! LANGALÉT Méghogy féloroszlán! Te meggyalázod ezt az ősi címert! LUNGUPUNGU Ami nincs felség, nem lehet ősi, azt nem lehet gyalázni. LANGALÉT Ami nincs nem lehet ősi!? Micsoda esztelenség! Ha nincs, akkor ö lesz az ősi nincs! LUNGUPUNGU Szóval én csak azt akarom mondani felség, hogy hetvenhétnek a fele harmincnyolc és fél. Tehát a címerben az utolsó oroszlán fele ebbe a sorba jut, a másik fele pedig alája. Hát el kell választani azt a két féloroszlánt, akár egy szót a kötőjellel, felség. LANGALÉT (ordít) Akkor elválasztjuk egy kötőjellel! Csak oroszlán legyen! (lecsillapodva) Nézd, Lungupungu, okos tábornokom, megvan a véleményem az olyan uralkodókról, akik egy szem oroszlán nélkül merik bétenni lábukat egy tisztes címerbe. Nagyon visszataszító! Épp olyan undok dolog, mintha valaki más fészkében költené ki a saját címer-tojását. Kakukk-heraldika, úgy bizony... kakukk-címer- tan! Nem csípem! LUNGUPUNGU A kakukk csípje meg, felség, én csak annyit akarok mondani, hogy - hisz hallotta — Mátyásnak biztos hiányozni fog ez a két oroszlán. LANGALÉT Ugyan bizony tán az asztal körül kergették gyermekkorában, merthogy nem volt két ilyen leója. LUNGUPUNGU Nekünk bezzeg van három is, mint mondám. LANGALÉT No, annál inkább. Akinek három már van, legyen néki öt, s akinek egy se volt, eztán se legyen! Ez a Langalét király örök igazsága! Egyébként, ha annyira kell neki, ám legyen! Szerezzetek két oroszlánbőrt és varr- játok bele a két szolgát. Kerítsetek egy másik szekeret és két álruhás vitéz húzza el Budáig. LUNGUPUNGU S ha rájön Mátyás király? Hiszen hallottad: várja... LANGALÉT Hol leszünk mi már akkor? A pillanatot kell elcsípni csak! Az a mienk. Utánunk az idő özönvize... S különben is, ki fél itt Mátyástól, mert én nemigen! Pöszméte vára is enyém lesz, s akkor még erősebb a hős Langalét király! Enyém egész 699
