Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 7. szám - Gyurácz Ferenc: Hasznos adattár - Hartyányi István: Kovács Imre - bibliográfia

mény megnehezítette a munkát, és mint a bibliográfus bevezetőjében utal rá, az író emigráns korszakára vonatkozó anyag „bizonyára elég hézagos”. A magyar könyvtárakban azonban ennél többre nem volt lehetőség.

De korántsem érdektelen, ami így egybeállt. A néma forradalom szerzőjének, a Nemzeti Parasztpárt egykori főtitkárának személye, munkássága a kommunista rendszer utolsó időszakáig tabunak számított; írásait közölni, róla írni a nyolcvanas évekig nem lehetett. S bár Varga Rózsa és Patyi Sándor A népi írók bibliográfiája című, alapvető munkája Kovács Imrével kapcsolatos tételeket is bőségesen tartalmazott, önmagában nem szabhatott gátat a felejtés mesterségesen előidézett folyamatának. A hazai recepció mindazonáltal néhány éve mégiscsak megindult; ennek segítésére, további ösztönzésére szolgál Hartyányi bibliográfiája. Az életmű 1947-ig terjedő részére vonatkozó címeket is megtaláljuk itt újra, de felülvizsgálva és kiegészítve az újabb publikációk adataival. Az emigráns korszak dokumentációja pedig szitne teljes mértékben újdonságot jelent. Évről évre nyomon követhetjük általa Kovács Imre érdeklődésének alakulását, az őt foglalkoztató politikai és kulturális témák sorát, s fel-felvillannak előttünk a magyar emigráció belső vitáinak egyes kérdései is.

A helyzetből fakadó ismerethiányainkat jelzi, hogy már pusztán a címleírások áttekintése révén is érdekes, új információkhoz juthatunk. Kiderül például, hogy Kovács Imre angol nyelven megjelent munkáiban már az ötvenes évek végén a „popu- lizmus” szót használta annak a magyar népi írói mozgalomnak a megjelölésére, amelyet egyébként az 56-os forradalom eszmei előkészítőjének tekintett. Érdekes, hogy a hatvanas években a Dél-Amerikában megjelenő magyar újságokba milyen sokat és milyen lényeges magyar politikai témákról írt. Szembetűnő, hogy a hetvenes években viszont főként a Kanadai Magyarság című lapot részesítette előnyben. Ebben közölte rendszeresen a véleményét az amerikai belpolitika változásairól, személyiségeiről, a fő globális kérdésekről, az aktuális európai problémákról, valamint (ekkoriban már viszonylag ritkán) a magyar perspektívákról. Irodalmi ős történeti vonatkozású esszéit, emlékezéseit, cikkeit mindvégig főleg a müncheni Új Látóhatárban publikálta.

Hartyányi István munkája eszünkbe juttatja, hogy mily tanulságos is lenne, ha Kovács Imre világrészekben szétszórt politikai és egyéb írásait kötetbe gyűjtve olvashatnánk, s ezáltal alaposabban megismerkedhetnénk egyik legjelentősebb e századi politikai elménk gondolataival. Kívánatosnak és szükségesnek látszik az is, hogy a magyar emigráció más alakjainak sokfelé rejtező munkáiról s a róluk szóló irodalomról ugyancsak készüljön ilyfajta hasznos adattár, amilyet Hartyányi István készített Kovács Imréről.

(Szenei Molnár Társaság, Bp., 1993)

Folyóiratunk 1993. évi számainak megjelentetéséhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a József Attila Alapítvány anyagi támogatást nyújt.

672