Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 7. szám - Gerhard Kofler: Fodrászok (vers) - Földeák Iván fordítása

GERHARD KOFLER

Fodrászok

első fodrászom talán orvos vagy fényképész volt a széket magasra tekerte és forgatta miközben mi semmit sem tudtunk csak buta fájdalmat éreztünk, és sehol egy betű

csak egy teddy maci a kispárna mellett s a kék szőnyegen egy piros tűzoltóautó.

egyikük rám várt egy keskeny utcában szürke arccal

és szomorú illatú képeslapokkal, így kezdődött igazából a megaláztatás, fejét odatartotta ki volt állítva

szörnyű idegen tükrök előtt, sápadtságában kiszolgáltatva saját kancsal tekintetének.

és mégis alig volt valami változtatnivaló a fejemen.

Bozenben sem kefefrizurával mely kanadai hokisok nevét viselte.

sértődötten igyekezett serényen szétválasztani a legkülönbözőbb irányba, ez árulás volt.

(ma vasárnap van és Rolle úr leeresztette az ablakredőnyöket, hajam napon szárad.)

598