Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 5. szám - Csokits János: Széljegyzetek és glosszák az angol művelődéstörténet köréből

CSOKITS JÁNOS

Széljegyzetek és glosszák az angol kultúrtörténet köréből

Matuzsálem a Költők Sarkában

A londoni Westminster Apátság déli kereszthajójának egyik csücskét költők számára tartják fenn. Ide temeti híres poétáit a hálás angol nemzet. Életükben néha elhanyagolja őket, amint az máshol is szokás, de ha egyszer lehunyták a szemüket, nem késik az elismerés: a koronázótemplomban cifra sírkő alatt heverészve hallgatják az orgonaszót. Mit is akarhat ennél többet olyan álmodozó, aki felnőtt korában is kedvére játszhatott szép angol szavakkal? Az Apátságnak ezt a csücskét a Költők Sarkának nevezik, pedig nemcsak költők alusszák ott az igazak álmát. Akár a mitológiai történetekben: a halhatatlanok közé betolakodott egy-két halandó is. Thomas Parr például nem költeményekkel érdemelte ki a sokak által áhított sírhelyet. O maga álmában se gondolta volna, hogy valaha is ilyen megtiszteltetésben részesül. Egyetlen igényjogosultsága a megtisztelő szomszédságra matuzsálemi életkora.

Az 1635-ben elhunyt Parr kilenc évvel Amerika felfedezése előtt, 1483-ban született a nyugat-angliai Shropshire megyében, Salop grófság területén, egyesek szerint Winnington, mások szerint Álberbury községben. A szomszédos Wollaston falu templomában a mai napig réztábla őrzi emlékét. Sírkövén is, az emléktáblán is megemlítik, hogy születése idején IV. Edvvárd ült a trónon, halálakor I. Károly országolt és életében tíz angol király, illetve királynő uralmát érte meg. Eszerint százötvenkét évet és kilenc hónapot élt. Születésének évét nem tudják minden kétséget kizáróan bizonyítani, ifjúkorát és férfiéveit pedig homály fedi, ami nem meglepő, hiszen akkoriban még nem működött olyan hibátlanul az anyakönyvezés mint ma, és az is szempont, hogy hírnevét éppen hosszú életével szerezte.

Amíg el nem érte a nyolcvanadik évet, ő maga sem tartotta szükségesnek, hogy az utókorra gondoljon. Ekkor mégis rászánta magát a házasságra és frigyből két gyermeke született. Első felesége halála után, százhúsz éves korában, megint kedve szottyant a nősülésre. Második házasságából is született egy gyermeke. Öreg ember nem vén ember, és Parr különösen vigyázott az egészségére. Földművelő volt, a természet törvényeihez, az évszakok és napszakok járásához igazodott, egyszerű életet élt és egyszerű étrendhez tartotta magát. Főleg tejet, sajtot, tejsavót fogyasztott, de a füvekhez is értett. Gyógy- füvek összezúzott keverékéből saját kezűleg kotyvasztott készítményekkel kúrálta magát - és ennek ellenére életben maradt. Bivalytermészete volt, a ve431