Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3-4. szám - HARMINC ÉVE INDULT ÚTJÁRA AZ ÉLETÜNK - Káldi Jánosné: Az ÉLETÜNK szellemi-irodalmi előzményei, indulása és elemzése 1963-tól 1967-ig (tanulmány)
színpompáját. Különösen érvényes ez a megállapítás Dunántúl költőire. Lássunk néhányat az Életünk e témához tartozó verseiből! Weöres Sándor bűvös szépségű kis pillanatképben mutatja meg a hajnal csodálatosságát23: Emikor a hajnal halványsága serken, az utolsó csillag nagy magánya int Tűnik a világló felleg-övezetben és ha rátekintek, vissza nem tekint.” Kónya Lajos az ezerszer megénekelt, lenyűgöző balatoni tájról is tud újat mondani.2,1 A balatoni tájat „búj toga tó” jelzővel jelöli, s ilyen sorokat ír: „Kacsák fúrják nyakuk az égbe, szárnyukkal verdesvén a fényt. A tó megalvadó színére fekszem, sorsom lárvájaként. Vagy felfalnak a mindig éhes, torkos-fogas ragadozók, vagy feljutok az ég vízéhez, nagy szárnyat bontva, csillogót. Halászmadarak szárnya villog az égbolt hullámaiból, mellek, tomporok domborított bronza a bikini alól, arany csészéi köldököknek, türkiz tál, ezüst foglalat, kertek lobognak, tündökölnek hullámok, fák, tetők, falak.” Gergely Ágnes számára a tovatűnt, messzi gyerekkort jelenti a pannon föld. így emlékszik vissza - hosszú évek után - indulása vidékére, a szépséges zalai vidékre25: ,A présház alatt megfordul az út jobbra lehajtok s látom a falut a kékre csiszolt hegyi utakon idegen vagyok kíváncsiskodom ember sehol csak szőlő és akác antennák alatt homokból a ház pincék között és pannón ég alatt szürke próféta kis szamár halad gyöngyház fülével hátra-integet ez volt a tisztes plebejus-negyed 373
