Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 3-4. szám - Sigmond István: Profi statiszták (novella)

Nemsokára kitámolyogtak a fölszinti előtérbe. Kábái fogadta őket diadalmas arccal. A társaság megindult hazafelé: az ötödik, hatodik, kilencedik, és ki tudja, hányadik emeletre. Csak a lány és a fiú nézték egymást bambán. Aztán egyszerre rohantak ki a kapun. Az egyik jobbra szaladt, a másik balra. Hajnali hat óra volt.

Hat óra tíz perc. Utcasarok.- A pénzt! - mondta Kábái.- Nem adott - mondta a liftesnő.- Hogyhogy nem adott?- Nem volt nála pénz, azért. S ráadásul kínlódás volt az egész. Sóvári úgy belejött a lelkizésbe, két üveg sört adtam neki, amíg végre lecsendesedett. S a két döggel is nehezen értettem szót.- S most mi lesz?- Tovább viszem a liftet fel-alá. Mi mást tehetnék?- S én? Velem?- Veled semmi sem lesz. S ennyi bőven elég neked.- Vén kurva vagy, tudod?- Tudom - mondta a liftesnő. - Ez az egyetlen erényem.- Mocsok! - mondta Kábái, és elsietett.

Hat óra húsz perc. A liftesnő hazaért. A szakállas az udvaron várja.- A pénzt! - mondja.- Nem fogadtam el - mondja a liftesnő, s gyors léptekkel megindul befelé.

A férfi kitépi a táskát a kezéből, egy ideig kotorászik benne, s miután megtalálja, amit keresett, elindul a kapu felé.- Tudod, mi vagy te? - kiált utána a liftesnő.- Messiás - mondja a szakállas. - És az is lehet, hogy igazi.- Strici! - ordítja a liftesnő.- Messiás - mondja a szakállas férfi, és kilép az utcára.

Délután hat óra. Hatházi úr az íróasztala mögött áll, a szakállas az ajtónál.- Leütötted?- Nem kellett - mondja a szakállas. - Ideadta.- Tudod, hogy nem szeretem az erőszakot.- Igenis.- A múltkor is megrúgattál a gyerekkel, most is. Miért?- így alakult, papa. Sajnálom.- Kár - mondja Hatházi úr. - Kár érted. Messiást faragtam volna belőled, de nem érdemied meg. Hajlamos vagy az önállóságra. A Messiás, fiam, szolgálni jön az emberek közé, de belőled teljességgel hiányzik az alázatra való

301