Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 2. szám - Határ Győző: Életút 1.
Nach den Zigeunern lang noch schaun Musst’ ich im Weiterfahren, Nach den Gesichten dunkelbraun, Den schwarzlockigen Haaren. Ünnepi-dúlt állapotomban a szavak értelmét felfogni nem tudtam. Valami delejes erő arra késztetett, hogy állva maradjak és mutogassam magam. Ott álltam-álldogáltam kihívó-fél szegen, ott kakaskodtam magammutogatós mell- düllesztéssel, eleven zászló a cserkészlelkesítő felszélben és ne adj isten, hogy leültem volna. A vers már a közepefele járt, nyegléskedésem szemmel- láthatólag zavarta a színészt is, és mintha a szempillájával is, rebbentve, intett volna, hogy „üljön le már”... Hátulról mögülem szóltak rám:- Setz’dich! Um Gottes Willen, Setz’dich doch!... Setz’dich aber schon!... Lassl bácsi meg a felesége már a kabátomat rángatta, amikor valahára észbekaptam. Hogy felállnom se, nem hogy álldigálnom. Nem kellett volna. Hogy faux pas-1 követtem el. Égbekiáltó ízléstelenséget. Rögvest bokáig pirultam, tarkóig vörösödtem és ily rákvörös állapotban a föld alá süllyedtem. Szégyenletemben? Abban is: de főleg: magamra való dühömben. Hogy ilyen ökör legyen valaki. Mint én. Aki ekkora ökörséggel akkora szégyent hozok a tulajdon fejemre. Még ma is, hetven után is: ha az én akkori idétlen felállásom - és állva-felejtkezésem a Bruck-an-der-Muri zöldvendéglő lámpái alatt és esti pilléi verdesésében - eszembe jut, hát kimegy az álom a szememből és a szoba sötétjén hosszan pironkodom. Meg nem történtté tenni? Mit nem adnék érte! Úgy szeretném levezekelni! A pokol valamely öblös kondéijában, amelynek olajában tízezer évig rotyogok, a mellettem lévő pokolkondérban kárhozó bécsi segédszínész mondja el tízezerszer, hogy az én felfuvalkodott magyar patriótaságom tiszteletére elharsogja Lenau HÁROM CIGÁNYÁT — és én, meakulpázva-mellverdesve, fülig az olajban, osztentatíve és csak-azért-is: tízezerszer ülve maradok. (8) Felejtsd el, ami eddig volt: soha ne kezdd a prelimináriákon. Ha a létbetaszíttatás fájdalma a születőnek megközelíti a fájdalom HALÁLDIMENZIÓIT, A SZELLEM VILÁGRAKÖVETKEZÉSE ENNEK ELLENPÓLUSA: DIONÜSZOSZI MÁMORBAN, ÉVEKIG TARTÓ, EGYETLEN GURGULÁZÓ KIÁLTÁS. A VILÁGTÁNYÉR HANGJA ÉS LÁTVÁNYA A GELLÉRTHEGYRŐL. Ki A „MILLIMÉTERES EMBER”, KINEK ÉS MIÉRT? MlÉRT HISZI MINDEN FUNDAMENTALIZMUS RÉSZEGÜLTJE, HOGY A KIJÓZANODÁS EGYENLŐ A HALÁLLAL, A KIÁBRÁNDULÁS (OLY FIKCIÓ, AMELY LEHETETLEN) AZONOS AZ ÜDV ÉS AZ ÉLET ELVESZTÉSÉVEL. KaSZTOR ÉS POLÜDEUKÉSZ KÖZÜL CSAK AZ EGYIK HALHATATLAN: DE KETTŐNK KÖZÜL MELYIK? KL Addig eljutottunk, hogy a Műegyetemen szépen debütáltál, évfolyamelső voltál és tandíjmentes, szép jövőt jósoltak neked a magyar építészetben, de akkor történt valami, amin az egész életterv gurulatot kapott. Elmondanád? Lorcsikám, ha én azt olyan bő lére eresztve, mintha „életem regényét” írnám, ami nincs szándékomban és olyan hangszerelésben, ami csak egy szuper- Berlioztól telik, elmondanám, akkor - nos, akkor... 113
