Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 2. szám - Határ Győző: Életút 1.

többet tud, mint az ész, de előttem az ilyen vaticinatio post eventum gyanússá teszi megsejtéseimet. Mégis, hadd emelek ki egyet a sok közül, ez is életrajzi érdekű versike volt, de már a börtönben keletkezett, 51-ben, vagyis már nem a szegedi Csillagban, hanem a Gyűjtőben. Persze ott csak az agykérgi íróhártyára irkálhattál, mert se vécépapír, se ceruzacsonk nem volt, börtönverseimet mind memorizálnom kellett: úgy írtam s úgy tartottam meg. Rossz memorizáló vagyok - nem úgy, mint egyes színészbarátaim, akik fotografikus memóriájukkal egy olvasásra bevágnak mindent; igaz, itt nem volt „olvasnivaló”, csupán bevésnivaló. Nagy úr a muszáj s akkor muszájtott, ahogy mondani szokás: mihelyt kihoztam a börtönből és leírtam, azon nyomban elfelejtettem.

KL A GOLGHELÓGHIT is így hoztad ki?

Azt is, de azt Márianosztráról. Nos, figyelj, ennek a kis háromszakaszosnak a címe:

ÉLETRAJZ

apám Gyomán nyomdászkodott de katlan elméjére Doberdó ráborult s én kötetszám százszorszép kéziratban maradtam kötetlen - nyomatlanul

ki váltig soványolt: kezével lázra szemével latra Anyák-Anyja mért elemózsiáján hízott a parázna s ő halálig korholt soványságomért

Balkán sártengerén elakadt a lábam de ha a Zengő Szigetre gondolok őr és rab tégla börtönöm falában azért a szívem - Londonig dobog

(HAJSZÁLHÍD, 317 o.)

„Balkán sártengere”: Gyoma és Endrőd között Besenszeg, a cigánysor - az volt csak a sártenger! Meséltem már. „Zengő Sziget” (VIsle Sonnant), Rabe- lais-ből; úgy hajaztam, hogy a Mester Angliát aposztrofálta Zengő Szigetnek, ahol a barátok szakadatlanul gajdolnak a hegyén-hátán kolostorokban (tudom, a szövegnek van más fejtése, olvasata is). Az ám, de a verset 51-ben írtam, amikor még franciarajongásom eltakarta előlem a világot; s utolsó három sora így hangzik:

... de ha a Zengő Szigetre gondolok őr és rab tégla börtönöm falában azért a szívem - Párizsig dobog

Bántotta a fülemet ez a gyenge konszonancia és némi szívfájdalmas habozás után Párizs helyett leírtam Londont, hiszen majdnem rímpozícióban van s így az összecsengés hosszabb.

KL Már akkor s nem utólag?

Már akkor. Eszembe se jutott, hogy valaha is Londonba vetődjek; Anglia kevéssé foglalkoztatott.

104