Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Dr. Steinmann Judit: Az EPMSZ bemutatása
esszékötetünk volt az első, melyben már Magyarországon élő szakemberek cikkei is megjelentek, s a Századvég Kiadóval közösen készült. A Szabadegyetem eszmei irányvonalának egyik fő forrása Bibó István írásaiban lelhető fel. Ezért különösen szívünkön viseltük munkásságának népszerűsítését és írásainak közkinccsé tételét. Röviddel halála előtt, 1978 karácsonyán még maga Bibó készítette el a kiadás részletes tervét, és a Szabad- egyetemre bízta a kivitelezést. Igyekeztünk e kötelezettségünknek legjobb tudásunk szerint eleget tenni. A 4 kötetes válogatás (1981-84 közt jelent meg) Bibó munkásságának lényegesen átfogóbb és hűbb összegezése, mint a Budapesten 1986-ban napvilágot látott háromkötetes válogatás. Kiegészítésül kiadtuk (a Századvég Kiadóval közösen) a Bibó-emlékkönyvet (2 kötetben). Ha erőnkből telik, szeretnénk e sorozatot egy olyan tanulmánykötettel lezárni, mely a Bibóról eddig megjelent magyar és idegen nyelvű írásokat, ill. azok bibliográfiáját és - legalább kivonatosan - az 1991-ben a „Bibó István és a magyar politikai kultúra” címmel Magliasóban megtartott konferenciánkon elhangzott előadásokat tartalmazná. c) Kisebbségben élő magyarság sorsával foglalkozó művek: Már korábban beszéltem róla, mennyire fontos volt ez a témakör a Szabadegyetem számára, s helyzetünkből és lehetőségünkből következően szinte predesztinálva voltunk 1989 előtt, hogy az idevágó művek kiadását szorgalmazzuk. Szépfalusi István „Lássátok, halljátok egymást” című könyve az ausztriai magyarság életét mutatja be. Janics Kálmán „A hontalanság évei”-ben a szlovákiai magyarság 1945-48 közötti hányatott sorsát rajzolja meg, Illyés Gyula írta hozzá az előszót. Legtöbb könyvünk az erdélyi magyarokkal kapcsolatos: Sütő Andrásnak a Csillag a máglyán című drámájának német fordítása (Stern auf dem Scheiterhaufen), Szőcs Géza és Kányádi Sándor versei különböző gyűjteményes köteteinkben, Tamási Áron Szülőföldem című írása, Lakatos Demeter Csángó Strófái szépirodalmi alkotások. De különösen fontosnak tartottuk olyan írások kiadását, amelyek a románok és magyarok együttélésének kérdéseit, lehetőségeit vizsgálták: Mikó Imre „Huszonkét év”-e és Bíró Sándor „Kisebbségben és többségben” című műveit. Nagyon fájlaljuk, hogy sem a délvidéki, sem a kárpátaljai magyarságról nem tudtunk eddig semmit megjelentetni. Ez utóbbiról - egy nagyobb, a szlovákiai magyarság átfogó történetét is felölelő írás részeként - évek óta tervezzük a kiadást, de a kézirat leadása különböző okokból meghiúsult. Itt említem meg Borbándi Gyulának „A magyar emigráció életrajza 1945- 1985” című könyvét is, hiszen - mint már említettük - a nyugat-európai és a tengerentúli magyarok is kisebbségben élnek. Ez a mű egyébként e témakör első módszeres feldolgozása, s mint ilyen, nélkülözhetetlen kézikönyv. Talán elég is a felsorolás. Az eddig nem említett könyveink mindegyike a fenti csoportosítás valamelyikébe illik. Szándékosan nem szóltam Kovács Andornak a „Forradalom Somogybán” című írásáról, hiszen ő erről még részletesen fog majd beszélni. Még sokat lehetne a könyvkiadásunkról elmondani, de az idő eljárt. Csupán egy mondatot fűznék hozzá befejezésül: Hogy könyvkiadásunk nem volt haszontalan, hogy könyveinknek hiátuskitöltő szerepe van, azt a - számunkra ugyan anyagilag nem éppen kedvező - tény mutatja legmeggyőzőbben, hogy 979
