Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Dr. Steinmann Judit: Az EPMSZ bemutatása

adókat hívott meg a Felvidékről, a Délvidékről és Erdélyből, de könyveink nagy része is e témakörből való (erről később lesz még szó). Sütő Andrást és Kányádi Sándort már a 70-es évektől szoros szálak fűzték a Szabad- egyetemhez, Szőcs Géza író, Lohinszky Lóránt és Farkas Ibolya színészek is többször voltak vendégeink.

. De lépjünk tovább. Az egész magyarságot érintő kérdéseket dolgozott fel az Ember és város vagy a Számítógépes konferencia is, egyetemessé tágítva a horizontot. Hogyan tett eleget a Szabadegyetem az alapszabályban kimondott elvének a magyar kultúra és a magyarság szellemi kincseinek ápolásáról?

Magyar történelmi múlttal foglalkozó előadások hosszú sorából csak néhányat említek:- Zsindely Endre: Batsányi Nyugat-Európában (1973)- Robert Evans: Angol-magyar protestáns kapcsolatok (1972)- Benda Kálmán: A türelmi rendelet kisugárzása (1981)- Czettler Antal: A lengyel-magyar kapcsolatok története (1982)- László Gyula: Múltjában él a nemzet (1987)

Itt említem meg azt is, hogy a Benda Kálmán által összeállított és 1991-ben kiadott Csángó Oklevéltár anyagának kutatását és összegyűjtését Rómában a Szabadegyetem tette anyagilag lehetővé.

De a néprajzot sem hanyagoltuk el, utalok itt Andrásfalvy Bertalan két előadására (A hallgatóság nélküli népművészet 1979-ben, A néprajz értéke a jövő társadalmában pedig 1981-ben hangzott el), vagy Krizáné Nagy Ilona érdekes fejtegetéseire a Szent Péter-legendákról a magyar folklórban. Kobzos Kis Tamás fellépése, a Táncház (néhányszor a Muzsikások részvételével), vagy egy népdaléneklésre szánt este elengedhetetlen, kedves tartozéka volt minden konferenciának.

A zene (Sirokay Zsuzsanna, a Maros házaspár, Csiki Csaba hangversenyei) és a képzőművészet (Pátkay Ervin és Szakácsnő Varga Mária kiállításai) ápolására is igyekeztünk gondot fordítani, bár lehetőségeink e téren általában korlátozottak, alkalmas helység vagy hangszer híján.

4. A politikai függetlenség elve

Ennek az alapelvnek formailag természetesen megfelel a Szabadegyetem. Szervezetileg sem Nyugaton, sem a Kárpát-medencében nem vagyunk egyetlen pártnak sem elkötelezve. Pártkasszából soha nem kaptunk adományt és a magunk filléreivel sem támogattunk egyetlen hivatalos pártot sem. Egyénileg azonban - és ez is természetes - a Szabadegyetem tagsága sokszínű politikai palettát képvisel, ez kétségtelenül felerősödött az 1989-es fordulat óta, és bizonyos feszültséghez vezetett mind az elnökségen, mind a szervezet szélesebb rétegein belül. Nyílt titok a Magyarok Világszövetségéhez való ambivalens viszonyunk. S éppen mivel szívünkön viseljük Magyarország jövőjét, feltett szándékunk ellenére óhatatlanul reagálunk a napi politikára, egyes politikusok nyilatkozataira, féltve a demokráciát s az alapvető emberi jogok - így a vallás-, szólás- és sajtószabadság - betartását. De megpróbálunk semlegesek maradni. Magyarországról meghívott előadóinkat soha nem pártál976