Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Dr. Steinmann Judit: Az EPMSZ bemutatása

kereste a jugoszláviai magyar gyülekezeteket. Ez még nem konferencia volt, inkább élménygyűjtés. 1971-ben a svájci Sionban már a katolikus Magyar Egyetemi Mozgalommal közösen szervezte a megalakult Protestáns Szabad- egyetem az első ökumenikus konferenciát. Ekkor már Cs. Szabó László, Siklós István és Bárczay Gyula is részt vettek a munkában. 1973 óta vett részt az elnökségben Szöllősy Árpád és Kovács Andor is.

Az 1971-es sioni ideiglenes alapszabályt az 1972-ben St. Georgenben elfogadott végleges alapszabály váltotta fel. Ennek értelmében a Szabadegyetem egy kis kötetlen csoportosulásból a svájci Polgári Törvénykönyv előírásának megfelelően működő bejegyzett egyesület lett, bázeli székhellyel. (Azért itt, mert Svájcban élt az elnökség tagjainak nagyobb része - továbbá, mert Nyu- gat-Európa közepén lévén, mindenünnen egyformán jól megközelíthető volt a többiek számára.) A fejlődő-változó szervezet újabb állomását jelenti - már a könyvkiadói tevékenységünket is tartalmazó - 1982-es alapszabály, amely már az EPMSZ Baráti Társaságára v( natkozik. 1992-ben újabb módosításra volt szükség. Az 1989-es fordulatot követően ugyanis a magyarorszgái és erdélyi személyekkel lényegesen megnövekedett tagságra is ki kellett teijeszteni az érvényességet.

A jelen lévő „Egyház és Világ” című folyóirat július-augusztusi - a Szabadegyetemnek szentelt - számában minden lényeges tudnivaló benne van, az időnk is rövid, ezért most csupán néhány mondattal vázolom fel a Szabad- egyetem szervezeti felépítését, működését.

A Társaság legfőbb szerve az elnökség által kétévenként összehívandó közgyűlés. Ennek hatáskörébe tartozik (11. §):- a tagok felvétele és kizárása,- az elnökség és az ellenőrző szerv megválasztása,- a Társaság szerveinek tevékenysége feletti felügyelet, beleértve számadásaik elfogadását és fontos okból való visszahívásuk jogát (ZGB, 65. szakasz),- a zárószámadás és az ellenőrző szerv jelentésének elfogadása a legutóbbi számadási időszakra, valamint a felmentvény megadása az elnökség részére,- a költségvetés és a tagsági díj megállapítása a következő számadási időszakra,- az elnökség határozatai elleni panaszok feletti döntés,- az alapszabály megváltoztatása.

Két tanácsadó lelkészt és az ellenőröket is a közgyűlés választja. Az elnökségnek 12 tagját választja a közgyűlés, ezt saját maga 3 kooptált taggal kiegészítheti. Legújabb alapszabály-módosításunk szerint 2/3 részben nyugat-európai és 1/3 részben kárpát-medencebeli tagokból tevődik össze. Az elnökség a Társaság központi ügyvezető, előkészítő és végrehajtó szerve. Maga kebeléből választja az elnököt, 1-2 alelnököt, a quaestort (pénztárost) és jegyzőt.

Az elnökség a Társaság egyes tevékenységi ágaival kapcsolatos vagy általános adminisztrációs jellegű feladatainak elvégzésére a szükséghez képest munkabizottságokat választ. Munkabizottság alakítható nevezetesen (13. §):

a) az akadémiai napok programjának összeállítására,

b) az akadémiai napok rendezőbizottságaként,

972