Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - TÖRTÉNÉSZ SZEMMEL - Wieslaw Wladyka: Lengyel október, 1956: három politikai magyarázat (Angolból fordította: Gyurácz Ferenc)
WIESLAW WLADYKA Lengyel október, 1956: három politikai magyarázat 1956 októbere már lezárt történeti helyzetté vált, és minden azt látszik jelezni, hogy részévé is lett a történelemnek. A döntő tényezők 1989 eseményei voltak, amidőn a kommunistaként vagy szocialistaként ismert régi politikai rezsim eltűnt a politikai színtérről, először lassan, lépésről lépésre, és azután növekvő gyorsasággal. Ennek a történetében és tapasztalataiban az 1956-os október folytatólagosan megőrizte a vitalitását és a legendáját; mindig egyfajta alternatíva és egy fontos viszonyítási pont maradt. Mindenki feltételezte, hogy a Jalta utáni befolyási övezetek legalább még néhány nemzedékig eltartanak, vagy legalábbis a huszadik század végéig bizonyosan, és hogy a hatóterületükön belül - mindenekelőtt a szovjet szférában - a meghatározott rendszerek és uralkodó csoportok mindaddig fenn fognak maradni, amíg megmarad összekötőnek a birodalmi doktrína, különféle megtestesüléseiben — először a sztálinista és azután a brezsnyevi változatban. Ebből a nézőpontból a Lengyel Népköztársaságban lezajlott első nyílt válság tapasztalatai mindegyre új jelentést nyertek. Az októberi „tetteket” hosszú időn át és mindmáig úgy jelenítették meg a lengyel közvélemény számára, egyszerűsített és félrevezető formában, mint a történelmi jobboldal közreműködését a politikában. A kommunista hatóságok sohasem szerették a „gyönyörű húszéveseket” (ahogy az 1956-os generáció ismert volt), és szakadatlan háborút vezényeltek ellenük. Sokan bátran fölvették a harcot, és idővel, mintegy törvényszerűen, az úgynevezett revizioniz- mustól az aktív antikommunizmusig fejlődtek. Természetesen másfajta példái is voltak a magatartásnak és a választásoknak, így például az az ösvény, amely a másik oldalra vezetett - az idealizmustól a cinizmusig, vagy elegánsabban mondva, a realizmusig. Az októberre való hivatkozás látható volt az 1980-81-es időszakban, amikor feltűnhetett volna, hogy ésszerű dolog ezt tenni. 1989 júniusában, amikor az újságosboltok ismét kitették a Po prostut (az ugyanezen című és ugyanazon szerkesztők által szerkesztett folyóirat volt a fiatalok vezető lapja 1956-ban), ez a hivatkozás kétségtelenné vált. De nem ez a legjelentősebb kérdés. A dolog lényege abban a körülményben áll, hogy október pszichológiai-politikai eredete általában meggátolta az alapos megismerkedést a tulajdonképpeni tényekkel és jelenségekkel, amelyek az októberi eseményeket alkották, és amelyek egy olyan képet taglalnak, amely semmi esetre sem ellentmondásmentes és egyszerű. Valójában amíg az 1956-os év nem vált egyszer s minden423
