Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - TÖRTÉNÉSZ SZEMMEL - Lengyel Alfonz: Ki hívta be 1956-ban a szovjet csapatokat Magyarországra?
LENGYEL ALFONZ Ki hívta be 1956-ban a szovjet csapatokat Magyarországra? A Pravda, a szovjet kommunista párt hivatalos lapja írta 1956. október 23-án, hogy „kétségtelenül a felelősség a magyar eseményekre az állam és párt volt vezetőit, Rákosit és Gerőt terheli”.1 Természetesen a Pravda nem említette azt a tényt, hogy mindkettőjüket Magyarországra, az állam és párt vezetésére, a szovjet kommunista párt küldte. A magyar forradalom leverése után a Szovjetunió és azok által a párt és állam vezetésére kinevezett Kádár János szóvivője kijelentette, hogy a jogtalan sérelmek, melyek „hűséges párt- és állammunkásokat is értek, idézték elő a forrongást”.2 A szóvivők a „hűséges kommunista” Rajk László kivégzését mint egy példát hozták fel. Azt azonban a szóvivők elfelejtették megmondani, hogy Rajk László kivégzésében Kádár János volt az egyik legfontosabb szereplő. A sors iróniája az, hogy bár Kádár hozzásegítette Rákosit ahhoz, hogy Rajkot kivégeztesse, de jutalmul Rákosi őt is letartóztatta. Nyolc év után a börtönből kiszabadult Kádár először az 1956-os forradalommal azonosította magát, majd azt is mint Rajkot elárulta. Annak ellenére, hogy a szovjetek garanciát adtak arra, hogy Nagy Imrét bántódás nem érheti, ha a jugoszláv követségről kijön, Kádár szemrebbenés nélkül kivégeztette. Először meg kell vizsgálni, hogy hogyan is kezdődött az 1956-os magyar forradalom. A még akkor Magyarországon megmaradt sztálinista párt- és kormányvezetők engedélyével az egyetemi ifjúság a Petőfi-szobomál a lengyel- országi sztálinisták kidobásával kapcsolatos örömtüntetést rendezett.3 Ezen a tüntetésen, mely nem volt az engedélykérésbe beiktatva, az ifjúság kihirdette 16 pontját a magyar-szovjet kapcsolatok újjárendezésére. A pontok közül legfontosabb volt a szovjet csapatok azonnali kivonulása; szabad választások tartása a kommunista és nem kommunista pártok bevonásával; a munkások sztrájkjogának törvénybe iktatása; Magyarország semlegességének kikiáltása; szólás- és sajtószabadság; politikai és gazdasági alapok megváltoztatása a kormányon és párton belül.4 Mindszenty József hercegprímás börtönéből való kiszabadulása után a diákok követeléseit elfogadta és ígéretet tett Nagy Imre miniszterelnöknek, hogy rádióbeszédében nem nehezíti meg a Nagy Imre-kormány helyzetét.5 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének külön csoportja megállapította, hogy a magyar forradalom egy nem szervezett nemzeti felkelés volt. Azt egy hosszú idő óta fennálló jogtalanság, és Magyarországnak a Szovjetunióval 388
