Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.

sei is: a -d->-r- változásra ilyen korai adatunk nincs, miért nem jelentkezik a szónál a u-protézis stb. Persze, a „rovásírásos” felirat valójában a kazár rovásírás segítségével olvasandó, mégpedig világosan ogidiq ilik formában, ami egyszerűen azt jelenti, hogy „elolvastuk. Ilik”, azaz itt a kazár másodfejedelem, a beknek is, sódnak is nevezett ilik tanúsítványával találkozunk arról, hogy látta, olvasta a levelet, s nincs kifogása az ellen, hogy továbbítsák. Ez az „aláírás” biztosította azt is, hogy Mar Jakob nyugodtan közlekedhessen a levéllel a kazár birodalom határain belül (Vékony G.: Die „Runeninschrift” i. m.). Ez persze azt is jelenti, hogy a levélnek valóban a kazár fővárosban, Itilben kellett íródnia, de azt is, hogy Kiev a levél írásának idején a kazár kaganátushoz tartozott. Mivel azonban valószínűsíthető, hogy Mar Jakob több ilyen levelet vitt magával, s a levél szövegébe utólag került be Kiev neve, ez az utóbbi állítás egyáltalán nem olyan biztos (Vékony G.: Die „Runeninschrift” i. m. 414). Az orosz évkönyvek Kiev oroszok által történt elfoglalását 881-re teszik, Pritsak azonban, lévén, hogy az évkönyvek korai évszámai bizonytalanok, Kiev kazár fennhatóságát próbálja bizonyítani a X. század harmincas éveiig (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 60. kk). A levél paleográfiai jellemzői alapján Golb meglehetősen bizonytalanul ítéli meg a levél keletkezésének időpontját (a geniza-anyag XI-XII. századi), s főként Pritsak elemzése alapján helyezi azt a X. századra (uo. 20). Meg kell jegyeznünk, hogy a paleográfiai jellemzők nem zárják ki a levél régebbi keletkezését sem. Kormeghatározó viszont a levélen az Ilik „aláírás”. Ez a kazár cím ugyanis egyedül Istaxrfnál szerepel (tőle kerül Yaquthoz), mégpedig a bek-kel együtt (Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 184). IX. századra visszamenő forrásaink még a sádot emlegetik a kazárok másodfejedelmeként, Golden éppen egy Sad - bek cím váltásra gondol a kazároknál (uo. 162-3). Az egyedül áll óyilik így éppen a Sad - bek váltás idejére tehető, azaz 900 körűire, illetve a X. század elejére, amihez nem elhanyagolható adat, hogy Árpád egyik fiát éppen így, Jelechnek hívják. Árpád fiai 865-875 között születhettek (Kristó Gy.: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980.39-40). Bíborbanszületett Konstantintól feljegyzett neveik azonban nyilván férfinevek, így Jelech kazár hatásra visszavezethető nevét 875—885 között kaphatta. Mivel a yilik cím megléte ezek szerint a kazároknál a IX. század végére és a X. század elejére tehető, nyilván ebből a korból származik a levél is. Hogy azonban Kiev kazár vagy orosz kézen volt-é, arról bizonytalanságban kell maradnunk, hacsak el nem dönti e kérdést a levél 24. sorának vége. Itt Golb a következőt olvassa: ”’B Q Z., ahol a Q fölött pontot találunk. E rövidítéssor elejének a feloldása a(nasim) a(hím) a(nabnu) lenne, azaz „testvéri nép vagyunk” (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 14-5). Nos, a facsimilén a Z után egy R, s aztán egy Y látható, tehát baqazari olvasandó, ez pedig a megelőző rövidítéssel: „testvérek vagyunk mindannyian Kazáriában” szövegként fordítható, ez azt jelenti, hogy ahogy Kármán, úgy Kiev is Kazáriában található.

A levél aláírásai a következők:

Abraham haparnas ...él bar MNS Reuben bar Simson GWSTT bar KYBR Kéhen Yehudäh hamekuneh SWRTH Hanukkah bar Moseh QWFYN bar Yosef MNR bar Semuel Kohen Yehudäh bar Yishaq Levf Sinay bar Semuel

Yishaq haparnas (ez más írással a levélen)

A parnäs cím a zsidó közösség tisztviselőjét jelöli (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 27), a vokalizálatlan nevek nem héberek. Utóbbiakat O. Pritsak töröknek magyarázza, illetve különböző kelet-európai törzsek nevével veti össze. A KYBR e magyarázatok

935