Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1. szám - Martos Gábor: "Az biztos, hogy ez egy tiszta társaság" (Beszélgetés Kőrössi P. Józseffel) (interjú)
berek alkottak valamiféle szellemi közösséget, mely soha ki nem mondott, soha meg nem fogalmazott, de mindig jó körülírt, vagy körülírható gondolatokat hordozott magában. Később, amikor Géza a Fellegvár-oldalt csinálta - az Igazság hétvégi ifjúsági mellékletét akkor már a Fellegvár is idekapcsolható volt. Váradon akkor már vagy húsz-huszonöt éve működött az Ady Endre Irodalmi Kör. Magyarországon mindig el szoktam mondani, amikor szóba kerül - mert itt azt hiszik, vagy valamilyen Önképzőkörről van szó; bár nyilván ezt a jelleget is magán hordozta -, hogy ez a fórum nekünk ott a közléslehetőségeinket pótolta, ugyanis közléslehetőségeink többnyire nem voltak. Ezt ugyan éppen én magamról nem mondhatom el; szégyenkezve kell mondanom, hogy elég sok verset - és nagyon sok rossz verset - közöltem abban az időben, de voltak olyan emberek, akik egyáltalán nem jutottak közléslehetőséghez sem a helyi lapokban, tehát mondjuk a városi lap hétvégi számaiban, sem az úgynevezett központi lapokban; Utunk, Igaz Szó. Montjuk egy Zudor-vers... szerintem az életben nem jelent meg Zudomak verse az Utunk ban; egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy megjelent volna. Talán az Igaz Szóban igen, de a Korunkban sem. Azt is merem állítani, hogy volt olyan év a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, amikor Bállá Zsófinak, vagy Egyed Péternek, vagy Szőcs Gézának egész évben nem jelent meg verse, pedig hát nekik már akkor köteteik voltak. Ezek az irodalmi körök - tehát például a Gaál Gábor Irodalmi Kör Kolozsváron, vagy a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör - ezeket a közléslehetőségeket pótolták vagy helyettesítették. /í váradi kör például akkor működött igazán jól, amikor meg tudta tenni azt — és ezt mi kezdtük el Ara-Kovács Attilával -, hogy más városokból, íőleg Kolozsvárról hívtunk meg előadókat. Ara ott volt egyetemista, Kolozsváron, én pedig Váradon akkor nem is tudom, hogy mi voltam; talán még nem távirat-kézbesítő... Annak előtte, mielőtt ő Kolozsvárra került volna, mi naponta találkoztunk; egyszerűen elképzelhetetlen volt olyan nap, hogy ne töltsünk el egy pár órát együtt. Mikor aztán ő Kolozsvárra került, akkor is állandó telefonkapcsolatban voltunk, vagy én jártam fel Kolozsvárra. így teremtődött meg számomra az, hogy - miközben az Ady-körben valamiféle vezetőségi funkciót töltöttem be; éveken keresztül vezetőségi tag voltam- kapcsolatot tudtam teremteni a kolozsváriakkal, és ezeket az embereket hívtam Váradra; elsősorban Szőcs Gézát, Bállá Zsófit, Egyed Pétert... De például volt egy olyan irodalmi körünk is, amit Ara-Kovács Attila szervezett, és ez csúcspontja volt azoknak az éveknek - egészen pontosan 1977. március 4-én, hajói emlékszem; akkor volt a földrengés; a földrengés napján volt ez a találkozó -, amikor Bretter György tudtommal utolsó előadását tartotta életében - nem sokkal azután meghalt itt Budapesten -; tehát ő és a tanítványai jöttek le Váradra. Micsoda illusztris társaság, már a névsor is egyszerűen döbbenetes ma; de ez ’77-ben sem hangzott rosszul; tehát Bretter tartott előadást, aztán Molnár, Gusztáv, Ágoston Vilmos, Tamás Gáspár Miklós, Szőcs Géza, Bállá Zsófi, Bretter - a kis Bretter —, Bréda Ferenc, Keszthelyi Andris- aki akkor szerintem még csak gimnazista lehetett - ... sorolhatnám még a neveket. Ez egy olyan pillanat volt Várad szellemi életében... egyszerűen egy szellemi szenzáció; ennyi gyönyörű ember gyűlt ott össze. A radiátorokon ültek, zsúfolásig megtelt egy olyan százhúsz-százötven férőhelyes terem. Gondold el: filozófusok találkoznak - mert azért többnyire, ha nem is volt mind filozófus, de azért filozofikus gondolkodású emberek - és ennyi érdeklődő; főleg gimnazisták, hiszen váradon nincs egyetem. Vagy például a Gálfalvi Gyuri könyve után tartottunk egy olyan irodalmi estet, ahová meghívtuk a Marad a láz? inteijúalanyait; ott szintén zsúfolásig telt teremben félelmetes viták zajlottak. Szóval ezek voltak a nagy pillanatok. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy - baráti szálakon — Várad bekapcsolódott egy olyan erdélyi szellemi életbe, aminek azért elsősorban Kolozsvár volt a központja? Várad azért egy kicsit az ország széle volt... 87
