Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Költő László - Lengyel Imre - Pap Ildikó - Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannóniában
készültek a nagyméretű, aranyozott-ezüstözött bronzbetéttel díszített falerák (307., 347., 352. sír). A 307. és a 352. sír egymás közelében, két külön sorban helyezkedik el. Az ide temetett férfiak övét dúsan aranyozott miniatűr veretek és szíjvégek díszítették. A 352. sírban talált aranyozott, áttört karélyos mintájú szügyelőveret(?) - 2. t. 4. a dévényújfalusi8 és a (rév)komáromi9 lelőhelyekről ismert lószerszámdíszekkel mutat rokonságot. Eddig párhuzam nélküli leletek a 378. sír valószínűleg, szintén lószerszámhoz tartozó lófej- és gömbdíszes szíjvégei, ill. az ugró nyulat ábrázoló öntött bronz kantárverete10. A lovassírnak ez idő szerint legnyugatibb vonalából származik egy áttört, fonottmintás csat és egy szőlöfürtös nagyszij'vég (495. sír). Az aranyozott csatnak Tószegről ismerünk jó párhuzamát, a szintén aranyozott nagyszíjvég művészi megfogalmazásában nagyon hasonlít a Szeged környékén (Szeged, Szentes, Tápé, Ti- szasziget) előkerült darabokhoz.11 A 468. (bolygatatlan) lovas sírban szintén az avar kor legkésőbbi szakaszára jellemző, pikkelydíszes és stilizált állatfejet utánzó szíjvégeket12, valamint vésett-poncolt öwereteket találtunk. Az edénymellékletek jól mutatják a kerámiával történő keltezés nehézségeit. A jellegzetes, késő avar kori sárga füles bögre mellé a korai Árpád-korra (is) jellemző formájú és díszítésű edényt helyeztek. A nagyszentmiklósi kincs13 stílusával rokoníthatók a 347. lovas sír bronzlemezből domborított, oroszlánt ábrázoló kerek veretei. Szív alakú veretének indacsokrai pedig már a magyar honfoglalás kor mintakincse felé vezetnek14-. Ugyanennek a leletegyüttesnek része egy klasszikus késő avar kori laposindás szíjvég, mely azonban nem a szokásosan vastag, kétlapú forma, hanem egy igen vékony kéregöntvény, csaknem lemez! Ehhez a felszereléshez tausírozott vas szíjvégek és aranyozott háttérben indadíszítést mutató egyéb, vasból készült veretek is tartoznak. A 352. sír tausírozott négyszögletes vas csatlemezének egy középponti körből átlósan kiinduló négy palmet- tája szintén a honfoglalás kori ornamentika jó párhuzama. A késő avar korszak jól ismert női ékszerei a szőlőfürtcsüngős és az ovális karikájú fülbevalók, egy üveggyöngy díszes arany fülbevaló (267. sír)15, valamint egy állatalakos bronz mellboglár (351. sír - 1.1. 2.). Figyelemre méltó, hogy a nagyméretű, dinnyemag alakú gyöngyök az arany- és ezüstfóliás többtagú rúdgyöngyökkel egyazon nyakláncra fűzve jelennek meg. Jellegzetes női használati eszközök az esztergált csont tűtartók. 2. csoport: A tipológiailag IX. századi, az ún. Karoling-peremkultúrához16 tartozó leletanyaggal rendelkező sírok többsége a temető Ny-i részén került elő. Régészeti módszerekkel igen nehéz elválasztani ezeket a leletegyütteseket a késő avar kori mellékletekkel temetkező lakosság szegény rétegének leleteitől. A férfi síroknak erre a korszakra jellemző leletei elsősorban fegyverek és használati tárgyak: lándzsák, balták, borotvák és csiholok. A női és kislány sírokban a Dalmáciára és a Morva-medencére jellemző ékszerek fordulnak elő: az ún. millefiori és többtagú rúdgyöngyök, csillagcsüngős és huzalból sodrott fülbevalók, poncdíszes lemezgyűrűk, bronz- és vasfüles üveggombok17. Érdekesség a 140. sírban talált ólom orsógomb. Ez a sír még egyéb ritka lelettel is rendelkezett: az elhunyt lábához egy szokatlan fői-májú, valószínűleg övre, vagy ló nyergére is akasztható, vasabroncsokkal megerősített sajtárt helyeztek. Ugyancsak erre a korszakra datálhatok a polírozott palackok (pl. 210. és 271. sír), valamint egy hullámvonalas díszítésű edénytípus. 903
