Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus IV.

szerző ezen meghatározása éppúgy helytálló, mint a földrajzi fogalmak tévedéseinek számos elméleti megoldása. Kíséreljük meg a változások vizsgálatát.

Herodot első eredettörténete maguktól a szkítáktól származik, akik részletesebben ismerik a Zeustól származó fiák utódait, törzseik kialakulását, mint a görögök. Tőlük tudjuk, hogy csak a harmadik fiúnak Koloxais-nak sikerült az „égő aranyat” kioltania, amit „a házába hozott”, majd jiz idősebb testvérek átruházták a hatalmat közös elhatározással a legfiatalabb testvérre... A törzsek együttesen Skolotnak neveztetnek egy királyuk után. A görögök nevezték őket scytáknak” (Her. 4.5-6.). Kolaxais és Skolot valószínű azonos.

A második görög változat csupán három fiúról szól, akiknek Herakles a közös apja (Her. 8—10). Gondos tanulmányozással arra az eredményre jutunk, hogy a két eredettörténet azonos, s a bennük lezajlott események kb. 300 esztendőt vettek igénybe. Agathyrsos és Gelonos bölcsője a nevek alapján a Dunántúlon és az Ipoly környékén határozható meg, az apai feltételeknek nem feleltek meg és az anyaország elhagyására kényszerültek. Az idősebb fiú a Morva környékére vándorolt a Trója eleste után a Dunántúlra érkezett galaták elöl. A heraklesi örökséget, a Kárpátok övét azonban ezek sem tudták megtartani, belőlük sem lett nyilazó nép, így nem kerültek katonai fölénybe az aranyat tűzzel védő őslakos magurák felett. Ok is északra szorultak a termékeny földekről a terméketlenebb Galíciai hegvidékekre.

Az anyaországot a legkisebb fiú örökölte. Ha Herodot két eredettörténetéből Sko- lotot és Scythest azonosítjuk, úgy a szkita fogalom tisztázhatóvá válik. A Kárpát-medencében élő agathyrsek, gelonok és skolotok egyesült népcsoportjai jelentették azt a nagyhatalmat, akiket a szomszéd görögök szkítáknak, a nyilazóknak, a perzsák sá- káknak neveztek.

A Krónika szerint a Duna közelében sub monte Sycaan, a Sicaan hegy alatt keletkezett Syccambria, amit fentebb a Mecsek-hegységgel és környékével azonosítottam, tehát itt található Sycol=Sycul=Székelyország, Scytia magja. Syc-mont aligha más, mint a „germán” mitológia Sigmundja, aki fiával Siegtrieddel együtt az operaszínpadról vált közismertté. A mai Baranya megyében ma is találunk Székely-szabár nevű falut, s nem véletlenül jegyzi meg a Krónika (21), hogy a 9. században az Árpád hadaival együtt harcoló székelyek nem Pannónia síkjain, az az ősi területükön kapták meg osztályrészüket, hanem az egykor magurok által lakott erdélyi hegyekben.

Skolot Scythia első uralkodója lett és házába hozta az aranyat. A Gesta Hun- garorum 1. fejezetéből viszont úgy tudjuk, hogy „Scythia első királya Magor volt”. Kinek van igaza? A megoldást abban látom, hogy a gomárokkal egyesült magorok, akik szarvassá válva behúzódtak Erdélybe, az erdő sűrűjébe, az itteni aranytel epeket állandó háborúkban sikeresen védelmezték az agathyrsek és galaták ellen, majd Skolot /Skythes uralma alatt az eddigi ellenfelek szövetségre léptek. Az új egyesült állam első uralkodója Magor volt, akinek leányát csak úgy mint a népmesékben szokás, Skolot vette feleségül, és hozományként megkapta Erdély aranyát és Arankát az ifjú asszonyt, az Aranka és Aranyos folyók mentéről, akit a „házába hozott” (a görög Herodot ismeri a magyar kifejezést!). A magor fejedelmi család valószínű férfiutód híján egyesült a Skolotokkal (későbbi példa Habsburg-Lothringia), de az uralom úgy tűnik, hogy felesége kezében maradt, mert az uralkodói székhely Aranyos-Szék lett, míg az ifjú férj (aZ)-kalota patak mentén kapott birtokokat, míg másik neve Koloxais Kolozs-várral hozható összefüggésbe.

Tehát a Kr. előtti I. évezred első felében létezett a Kárpát-medencében egy Magor /Magura-ország, melynek népe egyenes férfiági leszármazottja volt Japhet fia Ma- gognak, akinek a Képes Krónika szerint másodszülött fia volt Hunor. - A megoldás lehetősége, hogy Hunor azonos Skolot/Skythes-szel, illetve a házasságból származó utódokkal, s a név első fele Hun- tartalmazza lerövidítve az új egyesülést, eggyé válást, az első európai (h)un-iót, leányágon Huniá-1, a második rész -or, utalhat a megszerzett aranyra, vagy az őslakos szam-úr-okra. Birtokaik anyjuk szomszédsá876